Steal F. II. Desert

Amikor a Steal F. II. pengéjét készítettem, valami megmagyarázhatatlan okból két egyforma pengét csináltam. Az egyiket még akkor, októberben be is fejeztem, de a másikat csak ma vettem újból elő. Első ránézésre egyforma mind a két penge, bár az utóbbin kontúrosabb és magasabban húzódik a leélezés vonala. Az igazi eltérés a markolat anyagában és annak kialakításában van. Alapanyagként a markolathoz textilbakelitet és fekete műanyag fibert használtam, a jobb fogás és csúszásmentesség érdekében , a markolat egész felületére kis bemélyedéseket csiszoltam. A paneleket most is mint az elsőnél, csavarokkal rögzítettem, így ezek a későbbiekben bármikor cserélhetők. Képek itt.

Karbon Ranger

Mivel közelednek az ünnepek, már a jól megérdemelt szabadságomat töltöm :) Így kicsit több időm jut a műhelyben babrálni, rendezkedni és késezgetni. Ennek a késezgetésnek a "gyümölcse" ez a kis  kés. A pengét rugóacélból készítettem, saját hőkezeléssel. A teljes hossz 20,7cm a penge 9cm hosszú,4,5cm széles és 5,7mm vastag. A markolat paneljeit szénszálas (karbon) szövetből lamináltam, az elkészült karbonlap 5mm vastag lett, kicsit karcsúnak találtam ezért mind két markolat panel alá készítettem zöld papírmicartát 2-2mm vastagságban. A panelek 3db 9mm átmérőjű réz csőszegeccsel kapaszkodnak a pengére. Még a végleges összerakás előtt ideiglenesen rögzítettem a markolatot és körbecsiszoltam a markolat kontúrjára és belereszeltem az ujjvájat rovátkáit. Szétszedés után az egész pengét savval marattam. Miután véglegesen összeszegecseltem kialakítottam a markolatot és a kész kést beletettem egy órácskára a "kőmosó" masinámba, miután kivettem , a penge és a markolat is szép egyenletes matt felületet kapott (a szegecsvégek is). Ráhúztam az élszalagot és a fenést könnyítő holkert és már készre éleztem. Képek itt.

Bicska Pimp

Olyan feladatot vállaltam be nem rég, amilyet még nem csináltam soha ... Norbi barátom kérésére alakítottam át egy magyar készítő által mesterien kivitelezett "bicskát". Mikor elvállaltam, nem is gondoltam, hogy mekkora kihívás lesz az átalakítása (aki ismer , tudja hogy szeretem a kihívásokat) . Több dolgot is át kellett alakítanom, az első és legfontosabb: legyen karcsúbb a markolata, de ez nem mehet a penge rovására. Másodiknak a Wenge paneleket kellett valami szintetikus, modernebb anyagra cserélnem. A harmadik feladat, a pengén látható "megtorló" gravírozás eltüntetése és a fém részek egységes mattítása.
  Először szétszedtem eme remekül összerakott kést, minden csavart gondosan elcsomagoltam és neki álltam megtervezni a "feladatok sorrendjét". Elsőnek a penge "megtorlómenetsítését" csináltam meg , P 320-as vászonnal csiszoltam újra az egész pengét. Ezután álltam neki a markolat karcsúsításának , mivel a penge csapágyazása szélesebb volt mint a penge vastagsága (oldalanként kb. 1,5mm) így ezeket a kiálló részeket eltávolítottam és vékonyabb (0,3mm) bronz távtartókat raktam be helyette, plusz leszűkítettem a az alaplapok távtartóit is. Aztán jöhetett az új markolatpanelek elkészítése, alapanyagul szénszálas karbont lamináltam több rétegben. Kikeményedés után a karbon lapokra rákarcoltam az eredeti markolathéllyak kontúrját, majd a körbevágás után kifúrtam és besüllyesztettem a felfogató csavarok helyét . A furatok elkészítését a félkész panelok felszerelése követte  az alaplapokra, majd a karbon paneleket hozzácsiszoltam az alaplapokhoz. Amikor a panelek csiszolásával kész lettem, összeraktam az egész kést és csiszolással kialakítottam a markolat végleges formáját. Utolsó feladatként az egész bicsakot szétszedtem és minden fémalkatrészt (kivéve az apró csavarokat)  "kőmosással" mattítottam az egységes kinézet érdekében. Mialatt a fémek mattultak, addig a karbon elemek "finiselésével foglalatoskodtam, ez abból állt, hogy kézzel felcsiszoltam P2000-ig  majd finom olajjal dörzsöltem be. Fél óra elteltével kikerültek a fém alkotórészek a mattítóból és nekiálltam az összeszerelésnek. Összerakás után kicsit alakítottam még a rögzítő klipszen , hogy jobban illeszkedjen  és már kész is voltam :)  Az igazság az, hogy a valóságban ez az átalakítás több estét is igénybe vett, köszönhetően annak, hogy több kést is készítek egyszerre, illetve még soha nem csináltam hasonlót és nagy odafigyeléssel igyekeztem elkészíteni. Komoly kihívás volt, talán túl nagy falat is nekem, de legjobb tudásom szerint csináltam mindent, remélem Norbi  elégedett lesz. Képek itt.

És végül egy kép az eredeti állapotról :

Tüskés Ranger

Ritkán készítek markolat tüskés kést, nincs is benne nagy gyakorlatom. Azt szokták mondani, ami nem megy annyira, azt gyakorolni kell. Ez a ma bemutatott kés a gyakorlásom "eredménye", hát van még mit gyakorolnom. A 10cm hosszú pengét rugóacélból (5.6mm vastag) készítettem, formailag nagyon hasonlít a Small Ranger-hez, a bakni  4mm vastag sárgaréz, a markolat mahagoniból készült, fekete dió és vadnarancs csíkozással. A markolattüske végig megy a markolat teljes hosszában és egy 6-os menetben végződik, a rögzítő anyát egy 9*19 -s pisztoly lőszer hüvelye takarja. A markolat hossza 10.5cm. Képek itt.

Skinner Wolf 2.

Anno valamikor régen...tavaly szeptemberben készítettem az első késem amit nyúzókésnek szántam, ezt. A napokban megkértek, hogy készítsem el újból ezt a késecskét. Ugyan úgy mint anno, pengeanyagnak most is cirkulalapot használtam, azzal a különbséggel, hogy a mostani penge 3,5mm vastag. A markolat ugyanúgy, mint az elsőnél, selyem akácból van,amit igyekeztem olyan színre pácolni mint az elődjét. A penge vastagságán kívül , van még egy két apróbb különbség (pl.: szegecsek..) , de lényegében elkészítettem ugyan azt a kést megint. szerencsémre a farkas lábnyomról készítettem sablont, így erre a késre is ugyanolyan mintát tudtam savazni. Sajnos még csak ez az egy kép van róla és ez sem a megszokott minőségű, de ha az idő engedi, a hétvégén készítek róla jobbakat a szabadban. Remélem azon majd jobban látni a különbségeket, amiket én az elmúlt egy év alatt szerzett tapasztalatoknak tudok be. Már csak Csabinak kell egy jó kis tokot készíteni hozzá és teljes lesz a kép. Képek itt.

Karcsúsítva

Ma ismét elkészült egy legális késecske. Tulajdonképpen mindenben megegyezik az első legálissal, csak a penge és a markolat anyaga más... hmm... ezt jól leírtam... a lényeg, hogy méretileg ugyanakkora. Ennek a pengéje 3.5mm vastag cirkula lapból készült , melyet újra hőkezeltem. A markolatot zebránoból csináltam, a szegecsekkel is variáltam kicsit, hiszen ezen a csőszegecs helyén is tömör réz szegecs van. A vékonyabb pengeanyag miatt jobb lett a vágóképessége, viszont ez már nem nyújt  olyan erőteljes "falbontó"  látványt . Ezt most egy barátomnak készült ajándékba , remélem elnyeri a tetszését. Képek itt.

Bakelit(es)

Az elmúlt napokban annyira megtetszettek a "kisméretű" kések, hogy ma is egy ilyennel kísérletezgettem. A penge formája az előző kettővel megegyezik, csak a markolat kontúrján alakítottam kicsit. A pengét most cirkula lapból készítettem, amit újra hőkezeltem, így még keményebb lett a penge anyaga.   Próbálgattam több féle fa markolatnak valót is a savazott pengéhez, de végül a sima "mezei" bakelitre esett a választásom . A pengéhez a markolat paneljeit csavarokkal rögzítettem és a markolat végén kialakítottam egy úgynevezett törővéget is, amit igyekeztem különösen keményre edzeni. ( a markolat fityegőjét nem én készítettem) Mivel rám sötétedett, a képek az átlagosnál gyengébbek, de készítek majd jobbakat is.
Képek itt.

Illegális

Elkészült a Legális késem szintetikus markolatú változata. A penge méretében és anyagában teljesen megegyezik az elődjével. Ezzel a késsel kicsit a taktikai késeim vonalát akartam hosszabbra húzni, ezért a markolat anyagán kívül az előd réz szegecseit is csavarokra cseréltem, aminek köszönhetően a panelek bármikor cserélhetők. A micarta most is farmerből készült, sajnos nem lett 100%-s, azt hiszem túl erősen préseltem össze és így kevés gyanta maradt az anyagban, ettől kicsit jobban szöszölődik és nem olyan tömör :( Hiába, ezt még gyakorolnom kell...Ja, a névválasztásról majdnem elfelejtettem írni, a markolatkialakítás miatt a penge szúráshossza 85mm lett, tehát ez már nem legális méret.  Képek itt.

Slepi Bárd

Itt a sokadik bárd, ami külsőre nem igazán tér el az eddigiektől. Ez részben annak köszönhető, hogy nem akarok egyforma (széria) késeket készíteni, részben pedig a felhasznált anyagok miatt. Na ez a bárd az utobbi miatt tér el lényegesen a többitől, hiszen ennek az alapanyaga Sleipner, Debrecenben hőkezelve 59-60 hrc keménységűre :) . Tehát ez végre igazi késanyagból van...ezt is megértem szőrös fejjel!  A pengét még a hőkezelés előtt alakítottam ki, a kontúrját és a pengetükröt egy acélgolyó segítségével struktúráltam, majd még a markolatozás előtt savval mattítottam. A markolat paneleket amerikai dióból készítettem és a réz szegecsek mellett ragasztással is rögzítettem a pengéhez. Képek itt.

Legális 79mm

Én általában nem legálisan hordható méretű késeket készítek, ritkaság számban is megy ez nálam. Ennek a kis késnek az egyetlen kiinduló pontja az volt, hogy a penge legyen 8cm alatt és így legálisan is viselhető legyen. Mivel az alapanyag készletem elég szűkös, így nem nagyon válogathattam most sem :( A penge anyaga rugóacél 5,5mm vastag , a penge 79mm, a markolat 11cm. A savazás után az egész pengét "homemade kőmostam" . A markolatot padoukból alakítottam ki és réz szegecsekkel + uverapiddal rögzítettem. Mivel a saját készítésű logóbeütő szerszámom eltört, ezen a késen már az új kicsi logóm vigyorog (a kicsi beütőt is magam készítettem ,szelepszárból). Képek itt.

Pentium reloaded

Tudjátok, hogy szeretek kísérletezni és új anyagokat kipróbálni (kitalálni) . Ez történt most is, valami "háj-tek" markolatanyagot akartam készíteni. A padláson akadtam rá az alapanyagra, egy pentium 1-s alaplapra és mivel az alaplap anyaga bakelit (ami lényegében micarta) , gondoltam egy próbát megér hátha jó lesz markolatanyagnak. Az előkészítéssel elég sokáig elbabráltam mire minden beforrasztott kütyüt lepucoltam az alaplapról. A panelekhez mind a két oldalon 4 réteg alaplapot használtam, ezeket uverapiddal ragasztottam össze és jól összeszorítottam a száradás alatt. A markolat felületi kialakításáról semmi tervem nem volt, csiszolás közben jött a forma. A pengét most is rugóacélból készítettem,  a teljes hossza 22.5cm ebből a markolat 12cm. Sajnos a süllyesztett csavarjaim elfogytak, ezért a mostani ideigleneseket majd kicserélem.
Képek itt.

A Teszt.

Korábbi ígéretemhez híven, ma a jó idő meghozta a kedvem egy kis teszteléshez. A teszt alanyai már mindenkinek ismerősek lehetnek (legalábbis remélem, hogy olvastatok már róluk). Mindegyik késnél  a teszt három részből állt, karvastagságú száraz gyertyán fa kettévágása (ütőfa segítségével) , majd ebből gyújtós hasogatása és végül tollas ág készítése.
  Elsőnek a Bambuszos bárdot próbáltam:

A gyertyán a keménysége ellenére sem okozott túl nagy gondot a bárdnak (hiszen pont ilyen feladatokra terveztem), bár az ütőfa nagyon sokat segített. A súlya mellett talán a pengehátig felköszörült leélezésnek is köszönhető, hogy viszonylag könnyedén és rövid idő alatt kettévágtam a fát. Kipróbáltam ütőfa nélkül is, hogy milyenek a Bárd képességei, most is segített a hosszú penge és a viszonylagos nagy súly, de ezen tulajdonságai miatt kicsit hiányzott a csuklószíj , ami valószínűleg a következő bárdon már helyet kap.
 A hasogatás már szinte könnyed ujjgyakorlatnak tűnt, a fában lévő csomók sem képeztek semmilyen akadályt sem, csak a fát tartó kezemre kellett vigyázni suhingatás közben.
  Szándékosan a tollas ág készítését hagytam utolsónak a sorban, hiszen ehhez a feladathoz kell a legélesebb penge mind a három feladat közül. Vékony száraz mogyorófa vesző volt az áldozat, igyekeztem minél jobb és "tollasabb" ágacskát faragni belőle. Nem vagyok túl rutinos tollfaragó, de az eredménnyel elégedett vagyok, bár egy kisebb késsel könnyebben ment volna a feladat.

   Másodiknak a Steal II. jött a sorban:

Mivel ezt a kést pont erdei "felhasználásra" szántam, nagyon kíváncsi voltam, hogy teljesít. Most is ütőfa segítségével estem neki a száraz gertyán-nak. Mivel ezen a leélezés csak a penge kétharmadáig ér, azt gondoltam érezhetően nehezebb lesz az aprítás a nagyobb élszög miatt....de nem vettem észre különbséget. Egy hiba viszont már az elején kibukott, a fa kettévágása után a markolatpanelek kissé lötyögtek a késen ...mondom ez meg hogy... neb..ssz...Szerencsére a hiba nem volt akkora mint gondoltam, túl hosszúra hagytam a panel rögzítő csavarjait és ezek a pengében összeértek ,ezért nem tudtam meghúzni őket eléggé és a használat alatt ez előjött, de hamar ki tudtam javítani. A javítás után folytattam a hasogatással, ezt az akadályt is aránylag könnyen vette.
  Végezetül a tollas ág készítés következett , a durvább levezető él miatt nem csinált olyan finom "tollakat", de a feladat maradéktalanul megoldható vele.

Harmadiknak a Fusion Ranger állt be a sorba :

Ez a kés az előző két tesztalany keveréke, kisebb módosításokkal tarkítva. A fa kettévágásánál jól jött a magasabb levezetőélnek köszönhető előny, de ütőfa nélkül használva itt is segített volna a csuklószíj. A micarta a markolatban pont úgy viselkedett mint vártam, jól tapadó biztos fogást adott. A vastag pengeanyag jól bírta a kemény fa ellenállását és a hasogatás is minden nehézség nélkül megoldható volt vele.
  A tollas ág farigcsálással folytattam, sokkal könnyebb volt mint a bárdal, a jobb súlyelosztás miatt.

Végül , de nem utolsó sorban a többiekhez képest kicsi késsel fejeztem be a tesztet:

Erre a késre voltam a leginkább kíváncsi. Mivel aránylag kis méretű késről van szó, ütőfa nélkül kínszenvedés lett volna a gyertyán kettévágása. A magas levezetőél itt is jól vizsgázott, a hasogatást is meg tudtam oldani vele, de ütőfa ahhoz is kellett. Tollas ágat ezzel a késsel tudtam a legkönnyebben és legfinomabban csinálni.(bár azt külön nem fotóztam le, belemerültem a farigcsálásba ).

Összegzés:

Igazából  a kések alapanyagát (rugóacél), a hőkezelésem minőségét  akartam tesztelni. Mindegyik kés elfogadhatóan vizsgázott, sőt a kicsin meg is lepődtem (az lett a kedvencem). Ha a bárdal megyünk az erdőbe, könnyedén készíthetünk vele tábortüzet vagy táborhelyet de nem baj ha viszünk mellé egy kisebb munkakést a finomabb munkákhoz. A Steal II. könnyedén vette az akadályokat, eltekintve a markolat hibájától (de azt kijavítottam), kicsit szélesebb élszalagot kell rajta kialakítanom és akkor jobban "muzsikál" a finomabb munkáknál is. A Fusion és a Small Ranger fej-fej mellett végzett a tesztben , az előbbin elkelne egy csuklószíj, az utóbbival viszont ütőfa nélkül nehezebben boldogulunk egy vastagabb fa kivágásánál.
 A tollas ág készítést szándékosan utoljára hagytam a teszteknél. kíváncsi voltam az éltartósságra. A tesztet egy  gyors "szőrteszttel" fejeztem be, A Bárd és a Steal nem borotvált tökéletesen, de másik két társuk egész jól vitte a szőröm a faaprítások után is :)A lényeg, kíváncsi voltam hogy működnek a gyakorlatban, és bár nem tökéletesek de én elégedett vagyok velük és már tudom, hogy min kell még változtatnom , hogy használhatóbbak legyenek .
  Ha lesz tokjuk, megjáratom őket az erdőben is, szokjanak csak hozzá. Képek itt.

Small Ranger

Itt vagyok megint :) Megint egy vastagpengés kés (mi más) a mai napi "termés". Ez a kés tulajdonképpen a Fusion Ranger zsugorított verziója. A teljes hossza 20.7cm, melyből a penge 11cm hosszú, a legszélesebb pontján 4.5cm és 5.8mm vastag. A kialakítása a "nagytestvérrel" megegyező, csak a felhasznált anyagokkal variáltam kicsit. A markolatban a "baknit" ennél Getalit-ból csináltam, a paneleket pedig Violetwoodból alakítottam ki és most is réz szegecseket használtam. Az hogy milyen a gyakorlatban, a hét végén kiderül, ígéretemhez híven, tesztelni fogom a hosszú hétvégén, az előző három társával együtt. Képek itt.

Agancsos

A sok vastag pengeanyag után itt van ez a kis vadászkés lazításnak . A penge ismételten félkészen (440C ,előköszörülve és edzve) került hozzám, az én feladatom "csak" a felöltöztetése volt. Az egyetlen kikötés a késsel kapcsolatban csak az volt,hogy a markolat agancsból készüljön. A baknit és markolatvéget inox-ból, a négyes sodrású szegecseket sárgarézből készítettem el. Sajnos a markolatforma miatt az agancs mintázatából nem sok maradt , és nem is lett szimmetrikus keresztmetszetű ,viszont meglepően kézbeillőre sikeredett. A késhez Csabi készített, egy pompás hozzáillő fűzött tokot, hogy ne csak használni, hanem hordani is lehessen.
Képek itt.

Fusion Ranger

Itt a harmadik most készült kés (csak hogy legyen olvasnivaló :) . Ez  igazából egy öszvér, szebben és divatosabban fogalmazva egy Fúzió. Aki figyelmesebben megnézi, rájön, hogy két nemrég készített késem vonalai keverednek benne.  A Ranger (mert hát így neveztem el :)  a pengeformát a Steal F. II.-től örökölte, míg a markolat kontúrja a Bamboo Hatchet-tel megegyező alakkal büszkélkedhet. Hogy miért gyúrtam össze ezt a két teljesen különböző kést... jó kérdés , láttam benne fantáziát.
    A pengén annyi változtatást eszközöltem csak , hogy a leélezés vonalát feljebb vittem, így kisebb az élszög , ennek köszönhetően javult a vágóképesség, plusz hosszabban és más kialakításban készítettem el az ujjtámaszt.
  A markolat csak a felhasznált anyagok tekintetében változott, A panelek fa részét padouk-ból készítettem (köszönhetően Csabinak és az Ő íjjász ismerősének) , míg a "bakni" a Trapper átalakításából megmaradt farmer micartából készült. A baknit és a padouk paneleket ragasztóval (uverapid) és réz szegecsekkel erősítettem a pengéhez, majd a pengét savval mattítottam kicsit.
   Összességében egy kézreálló és azt hiszem igen dekoratív kés született ebből a "fúzióból",amivel én személy szerint igen elégedett vagyok. A hétvégén majd kiderül milyen a gyakorlatban, mivel tesztnek szeretném alávetni a másik két újonnan elkészült társával együtt. Képek itt.

Steal F. II.

Mint nemrég leírtam, több késen is tevékenykedek egyszerre. Hát ez a második a sorban, az augusztusban elkészült Steal Fighter késem újragondolt változata. Több módosításon is átesett az eredeti koncepció, első és talán a legszembetűnőbb a penge, amiről eltűnt a "nagy ujj vájat és helyette hosszabb vágóélet kapott (a penge méretei nem változtak, kivéve a pengevastagságot ami 5,8mm). A markolat változtatásai annyira nem szembetűnőek, anyaga fekete micarta ami csavarral rögzül a pengéhez. A csavaroknak köszönhetően a markolat paneljei könnyen levehetők, ami megkönnyíti a kés lándzsaként való használatát és cseréjét  ( a markolat  könnyítőfuratain könnyedén át lehet fűzni a zsinórt amivel akár egy ágra is rögzíteni tudjuk a pengét, a zsinór és a csavarokhoz használható kulcs majd a tokon kap helyet). Az eredeti Steal-lal ellentétben a penge nem álcázó mattítást,hanem szálcsiszolt és polírozott felületet kapott. Képek itt.

Bamboo Hatchet

Talán van akinek feltűnt, hogy ebben a hónapban csak egy bejegyzést készítettem eddig. Ennek nem az volt az oka, hogy beleuntam volna a késkészítésbe,pont ellenkezőleg! Az igazat megvallva egyszerre több késen dolgozgatok egyszerre, ebből ez a bárd az első ami elkészült. Tudom, van aki arra gondol most : megint csinált Zé egy bárdot...láttunk már ilyet.... és teljesen igaza van, ez már az ötödik bárd. Számomra ez egy megunhatatlan forma, de mindegyik egyedi, hiszen igyekszem kihozni a formából a legtöbbet, mind funkció mind látvány terén.
   Ezen példánynál a funkcióér a hosszabb penge (a markolatig 18cm, anyaga edzett rugóacél)és az íveltebb pengehát felel. A látványt a pengehát beköszörülései, a szálcsiszolt majd polírozott penge és (mivel szeretek kísérletezni ,új anyagokat kipróbálni,)  a Bambuszból készített micarta hivatott elősegíteni.
   A"bambuszmicartára" kitérnék egy kicsit, lényegében ugyanabból a két fő részből áll mint egy hagyományos (pl. farmer micarta), itt is műgyanta a kötőanyag, csak a textil helyett vékony dekor bambusz lapokat használtam. A markolat paneleket ragasztóval és rozsdamentes szegecsekkel rögzítettem.Képek itt.

Trapper (farmer)

Nemrég hozzám került egy kés átalakítás céljából. A késsel együtt kapott tervrajz és egy fotó alapján dolgoztam . Az eredeti kés így nézett ki:

A kérés az volt, hogy a mahagoni markolatpanel átadja a helyét az egyedi készítésű farmer micarta és mozaikszegecs kombinációnak, illetve a markolat formája is kézbeillőbb legyen . Az elképzelt markolatformával az az egy bibi volt csak, hogy a mostani formára alakított markolat kontúrja nem adta ki az elképzelt formát. Mivel ez egy kontúros kés, elég bután nézett volna ki ha a penge anyaga csak itt-ott lett volna szintben a markolatpanelekkel. Ezt kiküszöbölvén a mahagoni lehámozása után visszaköszörültem a penge markolat alatti részét, az új markolatnál kisebb méretre, hogy ne csak itt-ott látszodjon inkébb ne látszódjon sehol. (sajna a készítés folyamatát nem fotóztam le, pedig úgy talán érthetőbb lenne...) Úgy gondoltam a markolatban a penge anyaga helyett egy "pótanyag" látszik majd egységesen a markolat teljes vonalában.
   Ezután a micarta elkészítésével bíbelődtem, egy régi eredeti Trapper farmer nadrág adta az alapanyagot. Mind a két panelhez 10réteg farmert és műgyantát használtam. A "pótanyag" alapanyagául bordó kartonból és műgyantából készítettem "papírmicartát" , ugyanazon technikával mint amit a  farmernél alkalmaztam.
   A mozaik szegecseket a már régebben bemutatott módszerekkel csináltam. A szegecs helyek kiosztása eredetileg nem volt a legjobban elosztva és ez így is maradt :) sajnos nem tudtam átfúrni a penge anyagát.... nemtom miből van, de jó anyag!
   Remélem a kés gazdájának is annyira tetszik a végtermék mint nekem, jó kis meló volt. Képek itt.

Skull II. Tok

.

Végre elkészült a Skull II. tokja. Mivel ez nem használati tok lett (mint pl. a Steal Fighte tokja), ennél bátran teret engedhettem az agymenésemnek :). A tok anyaga extra kemény marhabőr , amely ragasztva ,varrva és szegecselve is van (ugyanolyan csőszegecseket használtam mint a kés markolatán), a színezéshez is ében pácot választottam, hogy harmonizáljon a markolat színével.  Hogy a tok még jobban passzoljon a kés stílusához, a tokot is stilizált koponyákkal  díszítettem, varrást most is Csabira bíztam, mivel Ő tapasztalt szaki ebben. Képek itt.

Vertebrate II. avagy: egy új gerinces faj :)

Íme itt a nemrég elkészült Bárd újragondolt, kissé módosított verziója. Ez a bárd pont úgy mint az előd, nem konyhai felhasználásra készült, bár szeletelésben ott is megállná a helyét (szerény véleményem szerint). Több változtatást is elkövettem rajta, az alapanyag rugóacél, a markolat amerikai dió (hála Csabinak). Hosszabb leélezést készítettem, így nőt a vágófelület, plusz íveltebb lett a pengehát is. A leélezésen kívül az egész pengét strukturált felülettel láttam el (bár ennek csak esztétikai szerepe van). A szegecsek most is rézből készültek, melyek ragasztó közbeiktatásával rögzítik a markolatot. A markolat formája megegyezik az elődjéével , mivel az bevált és igen stabil fogásúnak bizonyult , ezért azt nem bántottam. A kés teljes hossza 25,5cm ebből a penge a markolatig 15cm, a penge 6mm vastag. Képek itt.

Steal tok

Végre elkészült a Steal Fighter tokja, aminek különösen örülök, mivel ezt a tokot (a varrást kivéve, azt Csabi csinálta) én terveztem és készítettem. Igyekeztem egy "minden" igényt (számomra) kielégítő tokot kitalálni ehhez a késhez. A tokkal szembeni elvárásaim a következők voltak: jobb és balkezes viselési mód, függőleges és vízszintes hordhatóság akár fejjel lefelé is. Agyaltam, rajzoltam és megszületett, az alapanyag extra kemény 4-5mm vastag marhabőr, feketére festve(pácolva). A varráshoz szükséges lyukakat csak fúrással tudtam kialakítani, mert ember nincs aki ezt a bőrt egy árral átszúrja három rétegben (még egy réteget sem tudtam átbökni). Fúrás után meglátogattam Csabit , hogy nemelehetne-e hogy megvarrja nékem ezt a tokocskát, mert nekem se tűm, se cérnám és különbben is mégsosenemcsináltam ilyet :) . Persze, hogy megvarrta még aznap (köszi) ! Miután hazavittem , kb. egy hétig agyaltam a kés tokba való rögzítésén, hogy miképp alakítsam ki úgy,hogy minden hordási módban stabilan tartsa a kést.... Több elvetélt próbadarab után végre megszületett a megoldás. A markolat szegecsébe csúsztatható stift működő alternatívának bizonyult. A stift jobb és balkezes módban is passzol a  szegecsbe és fejjel lefelé is maradéktalanul megállja a helyét, ráadásul egy kézzel zárható és nyitható (ezen meglepődtem).A tok alján lévő kis bőr "izé" a szikravető tárolására szolgál, ami még nincs a tulajdonomban , de előbb-utóbb úgy is beszerzek egyet. Képek itt.

Skull II. medium large

Ma befejeztem az alább bemutatott pengét,sok dolgom már nem volt vele, csak fel kellett markolatoznom. A markolat platánból készült amit ébenre pácoltam és olajoztam, majd méhviaszos beeresztést kapott. A markolat ragasztás nélkül, 3 vörösréz csőszegeccsel kapaszkodik a pengéhez. Külön csőszegecset nem raktam bele markolatzsinór számára, hiszen az utolsó szegecs teljesen megfelel erre a célra. Ami ezt a kést megkülönbözteti az első Skull Opener-től,hogy ez a penge 4cm-el rövidebb  és helyet kapott a pengén egy faragó él is. A faragóél lehetővé teszi, hogy apróbb precízebb munkákat is el tudjunk végezni ezzel a nem éppen kicsi szerszámmal. Ennek a feladatnak a megkönnyítésére lett kialakítva a markolat előtti igencsak méretes ujjvájat is , hiszen ilyenkor a jobb súlypont érdekében előrébb fogjuk a kést és így a markolat súlya hivatott ellensúlyozni a pengét.   A kés teljes hossza 45cm, ebből a penge 31cm, a legszélesebb pontján 6,5cm széles. Képek itt.

Savazzunk.

Mivel több emailt is kaptam arról, hogy hogyan -milyen technikával készítem a késeimben látható savazott "díszítéseket", arra gondoltam  szentelek a témának egy teljes bejegyzést. Na akkor kezdjük:

I. lépés:

Adott a savazásra váró pengénk, jelen esetben ez egy Skull Opener , 30cm-es pengével és faragóéllel:

 Erre a méretes pengére szeretnék koponyákat maratni, ráadásul mind a két oldalára olyan 8-9 darabot. Én a pengét már mattra savaztam (egyszerűen átkentem az egészet), később derült ki, hogy koponyák is kellenek a pengére.
    Na tehát, első lépésként a penge teljes felületét leragasztom műanyag alapú öntapadós fóliával, egyszerűbb nevén : matricával :) Ezt a legtöbb tapéta és festék boltban beszerezhető. Ügyelni kell, hogy lehetőleg buborékmentesen ragasszuk fel a matricát, mert ha a bubi pont a mintába esik esetleg olyan helyen is lesz sav és maratás ahol nem is szeretnénk. Erre a matricára rajzoljuk majd a mintát.

II. lépés :

Miután beragasztottuk a késünk mind a két oldalát (akkor is ragasszuk le mind a két oldalt ha csak az egyiket szeretnénk savazni! előfordul, hogy átfolyik a sav a másik oldalra is , és akkor nem, vagy csak nehezen tudjuk kijavítani a hibát),

fel kell rajzolnunk a  mintát a leragasztott pengére. Mivel ezen a pengén a "díszítés" egészét több hasonló minta alkotja, készítettem egy sablont kartonból. Ennek a segítségével könnyen felrajzolhatom a koponyákat, amihez én 0,5-ös alkoholos filcet használok.

Miután mind a két oldalra felrajzoltam a kopikat, jön a "tökölős" rész. Ki kell vágni a mintát, lehetőleg a vonalak mentén. Erre a melóra sokáig egy barkács szikét használtam, de mostanában egy saját készítésű szikefélével oldom meg a dolgot, ami nekem jobban kézre áll és könnyebben kivágom vele az apróbb mintákat is. Nekem a két oldal  (16 koponya) kivágása közel egy óráig tartott, és majd kiguvadt a szemem mire végeztem.

III. lépés:

A minta kivágása után már csak egy lépés választ el a "készterméktől" . Ez a lépés a savazás, ami NAGYON VESZÉLYES, mivel maró hatású anyaggal dolgozunk, SAJÁT FELELŐSÉGÜNKRE,  aminél minden óvóintézkedést be kell tartani. Én minden savazásnál beöltözök mind egy doki műtét előtt : Gumikesztyű-Védőszemüveg. Ha minden védőfelszerelés megvan (és fel is vettük) jöhet a sav. Én egy rozsdamentes acélok savazására használt savat használok a feladatra, de többféle sav is használható a célra, de mindegyikkel érdemes egy próbamaratást végezni nehogy a sok előkészítő munka hiábavaló legyen. Tehát , a kést egy műanyag tálcára teszem, hogy a mellé cseppenő sav ne tegyen kárt másban és ezután kenem be a kivágott mintákat.

Mivel ennél a késnél mind a két oldalra kerül minta, így egyszerre (persze egymás után) kenem be mind a két oldalt. Majd néhány percig állni hagyom a savat a pengén, azért nem írok pontos időt, mert ez az idő minden savnál más és más lehet.

IV. lépés:

Ha letelt az idő , következhet egy alapos öblítés. Én az öblítéshez egy kis konyhai mosogatószert is használok, hogy a sav minden maradékát lemossam a pengéről (ha nem tenném ,előfordulhatna késöbbi nem kívánt korrodálás), majd öblítás után szárazra törlöm az egész felületet.

Öblítés és törölgetés után eljött az a várva várt pillanat, amikor leszedhetjük a matricát és először megpillanthatjuk a kész mintát:

Ha sikerült lekapargatni a matrica minden maradékát, leöblítem megint az egész pengét. Hogy a minta még hangsúlyosabb legyen, öblítés után átcsiszolom a pengét 2000-es  polír papírral.(kivéve ha polírozott pengét savazok)

Ezzel a polírozással el is készült a  savazott egyedi penge, már csak fel kell markolatoznom, de az már egy másik történet :)
   Remélem mindenki kíváncsiságának eleget tudtam tenni és találtok valami hasznosat ebben a bejegyzésben. Képek itt.