Dark Hachet

Akik esetleg regisztrálva vannak a Késportálon azoknak ismerős lehet ez a bárd, de itt azt hiszem még nem mutattam be.
  A cél egy erősen taktikai vonalat idéző "bárd" készítése volt, ami mint az eddig általam készített összes bárd, inkább egy hegy nélküli kés mint bárd.
 A pengehátig felköszörült pengét Sleipnerből készítettem , egyenes leélezéssel és élszalaggal. A markolat zöld fiberből, réz csőszegecsből és textilbakelitből áll össze.
  A penge felülete feketére lett savazva a taktikaibb hatás kedvéért, a markolat pedig esőcseppszerű anso mintát kapott.A markolat végén törővég, a pengeháton kaparóél található.
 Képek itt.

Tanto X

Megint egy nagy kés :) Kísérletezgettem kicsit a tanto pengeformával és a Rangerek markolat formájával , ez lett belőle. A penge a már jól bevált 6mm vastag Sleipner-bőr készült, a markolat pedig a szintén "jól működő"  textilbakelitből. A kés teljes hossza 280mm,  a penge a markolatig kereken 150mm. A leélezése egyenes, egyenes élszalaggal, a pengeháton és a markolat hátán ujjtámasz, plusz kaparóél, a markolat penge felőli tövénél egy plusz ujjvájat a könnyebb "faragási fogáshoz" és üvegtörő heggyel a markolat végén. Apropó, a markolat mintázatát az eddig bemutatottaktól eltérően, nagy átmérőjű csiszoló korongon készítettem el. A  nagyméretű bemélyedések látszólag véletlenszerűen helyezkednek el, de igazából mindegyik pont ott van, ahova a kést fogva a kéz ujjai fekszenek fel. Kicsit tartottam a nagyméretű mintától, de többször megtapogatva kiderült, hogy elég stabil és kellően kényelmes fogást ad többféle fogásmódban is (valószínűleg találkozhattok még ezzel a mintázattal a késeimen a jövőben).
  A felület "finoselését" a szokásos módon, savazással és kőmosással alakítottam ki, hogy ne lógjon ki az eddig bemutatott kések sorából. A markolat színeit  pácolással és a pác visszacsiszolásával alakítottam ki.
Ja, a markolat rögzítését most is csőszegecsekkel és ragasztással oldottam meg és a markolaton helyet kapott egy külön zsinórfurat is. Képek itt: itt.

Variációk Long Rangerre

Számtalan  Long Rangert készítettem már, ezek közül mutatnám most be a két utolsónak elkészültet.
A kés méreteiben teljesen megegyezik, csak a markolt anyagában és a markolat kialakításában van különbség. A  kések teljes hossza 250mm, ebből a pengehossz 155mm, a legszélesebb pontján 45mm széles és 6mm vastag. Mind a két példány egyenes leélezéssel, konvex élszalaggal, a pengeháton kaparóéllel, rajta ujjtámasszal és a markolat végén törővéggel készült.  Pengeanyagnak most is Sleipnert használtam , ami mint mindig lágyított formában érkezett , de a Kincsesbányai hőkezelés után 59Hrc keménységű lett.
  Kezdjük először a felsővel, ennek a markolatához szintetikus anyagokat használtam fel. A markolat paneljeit szénszálas carbont használtam, de mivel kicsit vékonykának találtam a lapokat ezért fiber gyanánt 2mm vastag bakelit lappal vastagítottam fel mind a két oldalon. A kétkomponensű ragasztón kívül még három 6mm-s csőszegecs is rögzíti a markolatot a pengére. A markolat csúszásmentességét egyedi "esőcsepp" mintázattal igyekeztem megoldani, ezzel a mintázattal kicsit "taktikaibb" lett a kés kinézete.
  A második késnél a markolat anyaga fa, azt hogy konkrétan milyen fajta sajnos nem tudom, annyi biztos csak, hogy tengeri stégeknél használatos fajta, ami olyan sűrű szerkezetű, hogy elsüllyed a vízben és tizenhuszon évig bírja a sós vizet mindenféle felületkezelés nélkül. Mivel a faanyagon elég vastag volt igy alá csak a szokásos 1mm-s fiber került sárga színben. Ezt a markolatot is kétkomponensű ragasztóval és réz szegecsekkel rögzítettem. A felületi kialakításnál itt most egy visszafogottabb/hagyományosabb kinézetet szerettem volna ezért a markolatot csak formára csiszoltam és mellőztem minden felületi struktúrálást.
 A felső késről egy bemutatót és tesztet találhattok itt , a két késről további képeket pedig itt láthattok.

Ranger XL, a nagy testvér :)

Megszületett a legnagyobb Ranger, ami a sorozat legnagyobb tagja. Az alapanyagai az előzőekkel megegyezők, a penge Sleipner (60Hrc) a markolat textilbakelit fekete fiberrel és réz csőszegecsekkel kombinálva. Azt hiszem ez egy "igazi" erdőjárós kés lett, amivel könnyedén tudunk akár egy vastagabb ágat is lecsapni,tüzelőt aprítani az erdei ebédhez, de hasznos társunk lehet az ebéd elkészítésénél is az alapanyagok feldarabolásánál, köszönhetően a majdnem pengehátig tartó leélezésnek.
  A Sleipner nem rozsdamentes acél, de igen jól tűri a korróziót, ennek fokozására kezeltem a pengét savval, amitől még egy kicsit javult a korrózióállósága. a látvány kedvéért kicsit( amolyan érintőlegesen) megmutattam neki a kőmosó masinámat :)
  A markolat textilbakelit anyaga, tapintásra valahol a G10 és a micarta markolatok között van, vizes kézzel is stabil fogást ad használat közben. Ezt hivatott segíteni az aránylag (látszólag) durva felületi struktúrálás és a recézett ujjtámasz. A hátsó csőszegecsbe markolatzsinór fűzhető, ami hasznos lehet a lendületesebb sujtásoknál.
  A pengeháton, mint mindegyik Ranger-en ezen is kaparóélet alakítottam ki, amit tűzgyújtásnál (szikravető indításakor) és ágak "háncstalanításánál" tudunk használni.
   Képek itt.

A Rangerek párban járnak

A tegnapi nagy meleget (32 C') a műhelyben próbáltam átvészelni, ezeken a vasakon ügyködve. Mind a kettő a már régebben is készített Ranger "típusok" családjába tartozik A képen a felső a legkisebb családtag a maga 95mm-s pengehosszával, alatta a nagyobbik tesó , 125mm-s pengehosszal. Felépítésben és alapanyagokban mind a két kés teljesen megegyezik, a penge anyaga Sleipner, 6mm vastag, egyenes levezetőéllel , konvex élszalaggal, hüvelykujj támasszal, a pengeháton kaparóéllel és törővéggel készült. (na ezt sikerült nagyon "tudományosan" felsorolnom...aki esetleg nem értené, hogy miről halandzsázok, nézze meg a következő képet)

A markolat anyaga mind két késen textil bakelit, alatta fekete fiberrel és réz csőszegecsekkel. A markolatot sűrű mintázattal láttam el, ez hivatott a csúszásmentességet biztosítani (bár az a tapasztalatom, ha a textil bakelitet nem polírozzuk fel, hasonlóan jó a tapadása mint a mikartának) .
Mind két bökő finiselését savazással és kőmosással fejeztem be, az élszalag pedig polírozott felületet kapott.
Képek itt.

Ha minden jól megy, estére felkerül a Ranger XL leírása is :)

Byrds Pimp, avagy átöltözött Madarak :)

Mivel a készülő késeim nagy része még a hőkezelőknél van, így a hosszú hétvégén a szegényes bicskakészletem tuningolásával foglalatoskodtam. Nemrég jutottam hozzá ezekhez a használt Byrd-ekhez, amikről azt mondják "ez a szegény ember Spyderco-ja", hiszen ezt is a Spyderco gyártja , csak egyszerűbb alapanyagokból és persze jóval barátibb áron mint a Spy. bicskákat. A képen a felső, egy Cara-cara SS
típusú Byrd volt fénykorában, aminek a markolata gyárilag tömör rozsdamentes acélból készült és nem volt igazán könnyű bicskának mondható. Ezt a fém markolatot cseréltem én le szép fogkrém zöld G10-re. Az átalakítás elkezdése nem ment zökkenőmentesen, mivel a gyári markolat nem csavarozva, hanem szegecselve volt és ráadásul szépen szálra is csiszolták a szegecseket....nem volt egyszerű megtalálni őket. Miután kiütöttem a szegecseket , a bicska "atomjaira esett" , már csak körbe kellett rajzolnom a markolatot és kivágnom plusz kifúrni a lyukakat és keresni a szegecsek helyére megfelelő csavarokat. A G10 kiválóan textúrálható anyag, szinte bármilyen mintázat elkészíthető rá, most egy egyszerűen elkészíthető "kráteres" mintát raktam rá, ami annyit takar, hogy egy 10mm-s fúróval különböző mélységű mélyedéseket fúrtam mind a két panelba.
  A másik bicska  Byrd Robin-ként látta meg a napvilágot. Ennek gyárilag fekete G10 markolatpaneljei voltak, de a régi gazdája megpróbálta egy reszelő segítségével pimpelni , ami nekem nem igazán tetszett. A másik késhez képest ennél könnyebb dolgom volt, mert itt a gyári paneleket úgy csavarozták a bicska vázához (linerhez) , így azokat leszedve és átrajzolva meg is volt a markolat körvonala. Az új paneleket textilbakelitből csináltam, a furatok kialakítása után, "anso" mintázatot csiszolta beléjük. A csiszolás után egy nagyon kopott csiszolószalaggal is átmentem a mintázaton, ami kicsit megégette, megszínezte a bakelitet.
  Mind a két késnél a csíptető (klipsz) csavarjai a panelekben kaptak helyet, mind a G10-be, mind  bakelitbe jól lehetett menetet vágni. Képek itt.

Black Dessert Ranger

Na kérem, elkészült a hatodik kés azok közül a pengék közül amit még január elején mutattam be.Ez a harmadik a "Ranger sorozatomból" , méreteit tekintve teljesen megegyezik ezzel, különbségek csak a felhasznált anyagokban vannak. A penge Sleipner (60Hrc) amit savval "barnítottam" és éppen csak kőmostam. A markolat anyaga az általam közkedvelt textilbakelit, a taktikaibb hatás kedvéért struktúrált felülettel láttam el. A markolat paneljeit három vörösréz csőszegecs segítségével rögzítettem a pengére, mindenféle ragasztó nélkül, a panelek alatt 1,5mm vastag fekete fiber lapok bújnak meg.
  A pengeháton kaparóél, a markolat végen törővég kapott helyet, a jobb kihasználhatóság miatt. Képek itt.

Proto Folder

Na most egy olyan "dolgot" szeretnék bemutatni, amihez hasonlót még nem készítettem eddig.
  Amíg a hőkezelt pengék megérkezésére vártam , belekezdtem egy saját bicska készítésébe. Mivel még nem készítettem hasonlót (csak fixeket csináltam).
  Nem bíztam abban , hogy elsőre sikerül működőképes (használható) szerkezetet készítenem, ezért egyszerű alapanyagokat használtam hozzá. A bicska vázát (linereket) és a pengét is cirkula lapból készítettem, azzal a különbséggel, hogy a linerekhez 2,2mm, míg a pengéhez 3,5mm vastagot használtam.
  A munkát, gondos tervezéssel kezdtem, először papíron, majd vékony műanyag lapból készítettem prototípúsokat (majd egy tucatot). Mikor meglett a "talánezmárműködikforma" a sablonokról a fémre rajzoltam át a formát és kivágtam őket. A két linert a  négy távtartón áthaladó csavar fogja össze, ha pengével lefelé fordítva nézzük, akkor a jobb oldali linerben vannak a menetek, a baloldaliban pedig a besüllyesztett csavarfejek kaptak helyet.
  A penge 10mm-es tengelyen fordul amit mind a két linerhez egy-egy 4mm-es csavar tartja a helyén. Kinyitáskor és becsukott állapotban is egy (ugyan az a fekete) csavar tartja a pengét , ami nyitott állapotban a bal oldali liner elejének , becsukva pedig ugyanennek a linernek az oldalára fekszik fel és így gátolja meg, hogy a penge a távtartókba ütődjön.
  A bicsak vázát, az esztétika és a stabilabb fogás érdekében textilbakelitből csináltam rá paneleket, ezeket 2-2 csavarral rögzítettem.
  Nem mondom, hogy tökéletesre sikerült. vannak gyermekbetegségei, túl erős a rugója, alig lehet becsukni (viszont nem kell félni a véletlen becsukódástól :), kicsit vaskos a fogása, és sorolhatnám. Ezek ellenében elégedett vagyok a végeredménnyel és tudom, hogy a következőnél (mert lesz az is) mit és miért kell máshogy csinálnom. Képek itt.

Medium Panther

Úgy érzem, ma is eredményes napot zártam, hiszen befejeztem a hőkezelt pengék közül a másodikat. Formailag nagyon hasonlít az előző késre , igazából csak méretbeli különbségek vannak. A teljes hossz 22,2cm, ebből a penge 11,7cm , 6mm vastag és 4cm széles. A penge anyaga K110, 58Hrc-re edzve Kincsesbányán.
  A munkálatoknak ugyan úgy mint az előzőnél , a készre csiszolással kezdtem. Ezután nekiálltam  a markolatnak, ami textilbakelitből és getalit fiberből áll össze. A markolat felültét kísérlet képen most apróbb bemarásokkal struktúráltam (fogása eddig jónak tűnik).
  A pengét a szokásos módon mattítottam (sav+P2000), majd összeszerelés után kialakítottam rá az élaszalagot és készre éleztem. Képek itt.

Panther

Végre a héten megjöttek a vasak a hőkezeldéből :). Ma bele is kezdtem az esőbe, sőt nem csak belekezdtem, hanem be is fejeztem. Ennek a késnek a pengéje Sleipner-ből készült, a Kincsesbányai hőkezelésnek köszönhetően 60 Hrc keménységű!
  Mikor visszakaptam a pengét, először véglegesre csiszoltam a pengét, mivel a hőkezelés miatt vastagabbra hagytam, mint a végleges forma. A markolat csavarjainak a helyét és a markolat alatti könnyítő furatokat még a hőkezelés előtt megcsináltam. A hőkezelés előtt kicsit előre dolgoztam és a markolat paneleket már a penge nyers állapotában a pengére alakítottam, úgyhogy ma aránylag könnyű dolgom volt. A paneleket textilbakelitből csináltam,melyek alá 2mm vastag műanyag fibert  ragasztottam. A felület kialakítása után a markolatot pácoltam, majd a felületét visszacsiszoltam, így kaptam ezt a foltos (párducos) mintázatot.
   A pengét csiszolás után savval marattam és P2000-s csiszoló vászonnal véglegesítettem. Összerakás után kialakítottam rajta az élszalagot és körbecsiszoltam a kés kontúrját, így a pengeháton a hamis fokél alkalmas kaparóélnek és a szikravetőt is jól indítja. Képek itt.

Steal F. II. Desert

Amikor a Steal F. II. pengéjét készítettem, valami megmagyarázhatatlan okból két egyforma pengét csináltam. Az egyiket még akkor, októberben be is fejeztem, de a másikat csak ma vettem újból elő. Első ránézésre egyforma mind a két penge, bár az utóbbin kontúrosabb és magasabban húzódik a leélezés vonala. Az igazi eltérés a markolat anyagában és annak kialakításában van. Alapanyagként a markolathoz textilbakelitet és fekete műanyag fibert használtam, a jobb fogás és csúszásmentesség érdekében , a markolat egész felületére kis bemélyedéseket csiszoltam. A paneleket most is mint az elsőnél, csavarokkal rögzítettem, így ezek a későbbiekben bármikor cserélhetők. Képek itt.

Bakelit(es)

Az elmúlt napokban annyira megtetszettek a "kisméretű" kések, hogy ma is egy ilyennel kísérletezgettem. A penge formája az előző kettővel megegyezik, csak a markolat kontúrján alakítottam kicsit. A pengét most cirkula lapból készítettem, amit újra hőkezeltem, így még keményebb lett a penge anyaga.   Próbálgattam több féle fa markolatnak valót is a savazott pengéhez, de végül a sima "mezei" bakelitre esett a választásom . A pengéhez a markolat paneljeit csavarokkal rögzítettem és a markolat végén kialakítottam egy úgynevezett törővéget is, amit igyekeztem különösen keményre edzeni. ( a markolat fityegőjét nem én készítettem) Mivel rám sötétedett, a képek az átlagosnál gyengébbek, de készítek majd jobbakat is.
Képek itt.