Dark Crag Folder

Annyira felbuzdultam az első bicsakomon, hogy elkészítettem a másodikat is . Ez a mostani darab némileg nagyobbra és még robosztusabbra sikerült mint az előző , de pont ez volt a célom. Az első készítése alatt sok mindenre rájöttem és ezen már 1-2 dolgot másképp csináltam, de a konstrukció lényegében azonos. Ez is alsó keresztzáras,ennél is a bicska vázát alkotó "linerből" nyúlik ki a zár, ami a pengére támaszt. Újításként a pengét egy acélgolyó tartja a helyén becsukott állapotban, a golyót egy kicsi lemezrugó feszíti a pengéhez.
  A pengét (3,5mm) és a linereket (2mm) is cirkulából (körfűrészlap) készítettem, a távtartókat G10-ből alakítottam ki és rozsdamentes torx csavarokkal rögzítettem egymáshoz. Az első bicsaknál a pengén elhelyezett csavar támaszkodott a linerhez, ezzel pozicionálva a pengét nyitott állapotban. Most egy elterjedtebb módszert próbáltam kivitelezni, a penge a két liner közötti távtartónak ütközik neki nyitott állapotban..
  Sajnos a pengét nem sikerült olyanra csiszolnom mint szerettem volna, mert a csiszolóm csapágyas lett, ha kicserélem a csapágyakat, újracsiszolom. A félresikerült csiszolás után savval mattítottam, de ha kijavítom ezt újra kell csinálnom.
  A markolat paneljeit fekete G10-ből (FR4) készítettem el, ez a "hagyományos" G10-től annyiban tér el, hogy durvább szövésű üvegszálszövetet tartalmaz epoxigyantába ágyazva.
  A nyitópöcökre sajnos nem találtam jobb megoldást egyenlőre, mint egy imbuszcsavart, de késöbb ha lesz mivel helyettesíteni ezt lecserélem.  Képek itt.

Linder Pimp

Norbi barátom nemrég hozott egy Linder bicskát, nem volt elégedett a markolat anyagával és mintázatával. Egy elegánsabb kést szeretett volna, modern és hagyományos anyagok felhasználásával. Amikor a biscka hozzám került, így nézett ki :

Az eredeti markolat "bakni" része, fekete micartából, a hátsó traktust pedig valamilyen (számomra ismeretlen) rétegezett fából készítette a gyár. Ezzel a markolattal (a hullámos minta ellenére is) kicsit "szürkének", lehangolónak nézett ki. Ezt kellett megváltoztatnom, úgy hogy elegánsabb és egyben vidámabbnak nézzen ki.
  A fekete micartát szénszálas carbonra cseréltem le, a rétegezett fa pedig agancsnak adta át a helyét. Az eredeti bakni-markolat arányt egyharmad-kétharmad arányra cseréltem. A markolat alkatrészeit az eredeti csavarokkal rögzítettem, majd egybecsiszoltam és végül políroztam a kész markolatot. Képek itt.

Black Bear

Itt a mai nap termése, egy jó nagy kés. A hónap elején bemutatott félkész pengék közül ez a negyedik és egyben a legméretesebb is.  A teljes hossza 27,7cm , a penge 14,4cm , 6mm vastag és 4,5 cm széles, a markolat 13cm hosszú. Igazából ez a kés a Grizly újra gondolt változata, kicsit "taktikaibb" a kinézettel , vastagabb és hosszabb pengével illetve markolattal. A penge munkálatairól , most nem írnék, hiszen a szokásos munkafolyamatokon esett át (csiszolás, savazás, kőmosás stb..) .
  A markolat paneljei két részből állnak össze, a fekete színű az G10, a világos színű vékonyabb réteg Getalit . Az összeragasztott rétegeket csavarokkal rögzítettem a pengére, majd formára csiszoltam és kicsit políroztam.
Képek itt.

Proto Folder

Na most egy olyan "dolgot" szeretnék bemutatni, amihez hasonlót még nem készítettem eddig.
  Amíg a hőkezelt pengék megérkezésére vártam , belekezdtem egy saját bicska készítésébe. Mivel még nem készítettem hasonlót (csak fixeket csináltam).
  Nem bíztam abban , hogy elsőre sikerül működőképes (használható) szerkezetet készítenem, ezért egyszerű alapanyagokat használtam hozzá. A bicska vázát (linereket) és a pengét is cirkula lapból készítettem, azzal a különbséggel, hogy a linerekhez 2,2mm, míg a pengéhez 3,5mm vastagot használtam.
  A munkát, gondos tervezéssel kezdtem, először papíron, majd vékony műanyag lapból készítettem prototípúsokat (majd egy tucatot). Mikor meglett a "talánezmárműködikforma" a sablonokról a fémre rajzoltam át a formát és kivágtam őket. A két linert a  négy távtartón áthaladó csavar fogja össze, ha pengével lefelé fordítva nézzük, akkor a jobb oldali linerben vannak a menetek, a baloldaliban pedig a besüllyesztett csavarfejek kaptak helyet.
  A penge 10mm-es tengelyen fordul amit mind a két linerhez egy-egy 4mm-es csavar tartja a helyén. Kinyitáskor és becsukott állapotban is egy (ugyan az a fekete) csavar tartja a pengét , ami nyitott állapotban a bal oldali liner elejének , becsukva pedig ugyanennek a linernek az oldalára fekszik fel és így gátolja meg, hogy a penge a távtartókba ütődjön.
  A bicsak vázát, az esztétika és a stabilabb fogás érdekében textilbakelitből csináltam rá paneleket, ezeket 2-2 csavarral rögzítettem.
  Nem mondom, hogy tökéletesre sikerült. vannak gyermekbetegségei, túl erős a rugója, alig lehet becsukni (viszont nem kell félni a véletlen becsukódástól :), kicsit vaskos a fogása, és sorolhatnám. Ezek ellenében elégedett vagyok a végeredménnyel és tudom, hogy a következőnél (mert lesz az is) mit és miért kell máshogy csinálnom. Képek itt.

Kétél(t)ü

Végre megszületett a harmadik a hat hőkezelt penge közül. Egy ismerősöm által tervezett kis kétélű kés került most ki a kezeim közül. A penge 6mm vastag Sleipner (60Hrc) , a markolat G10 (szálerősített epoxi lap) . A késecske teljes hossza 16.5cm, ebből a penge 75mm , így a maradék 95mm-en kapott helyet a markolat, ami nem túl nagy, de kisebb nálam kezű embernek készült. Számomra a kés legnagyobb "különlegessége" a kétélű penge, mert ilyet még nem készítettem eddig, remegett is a térdem készítés közben :)
  A pengét a szokásos savazással és "kőmosással" mattítottam, a markolatot csavarokkal rögzítettem a pengéhez (a csavarok furatait hőkezelés előtt elkészítettem).  Képek itt.

Medium Panther

Úgy érzem, ma is eredményes napot zártam, hiszen befejeztem a hőkezelt pengék közül a másodikat. Formailag nagyon hasonlít az előző késre , igazából csak méretbeli különbségek vannak. A teljes hossz 22,2cm, ebből a penge 11,7cm , 6mm vastag és 4cm széles. A penge anyaga K110, 58Hrc-re edzve Kincsesbányán.
  A munkálatoknak ugyan úgy mint az előzőnél , a készre csiszolással kezdtem. Ezután nekiálltam  a markolatnak, ami textilbakelitből és getalit fiberből áll össze. A markolat felültét kísérlet képen most apróbb bemarásokkal struktúráltam (fogása eddig jónak tűnik).
  A pengét a szokásos módon mattítottam (sav+P2000), majd összeszerelés után kialakítottam rá az élaszalagot és készre éleztem. Képek itt.

Panther

Végre a héten megjöttek a vasak a hőkezeldéből :). Ma bele is kezdtem az esőbe, sőt nem csak belekezdtem, hanem be is fejeztem. Ennek a késnek a pengéje Sleipner-ből készült, a Kincsesbányai hőkezelésnek köszönhetően 60 Hrc keménységű!
  Mikor visszakaptam a pengét, először véglegesre csiszoltam a pengét, mivel a hőkezelés miatt vastagabbra hagytam, mint a végleges forma. A markolat csavarjainak a helyét és a markolat alatti könnyítő furatokat még a hőkezelés előtt megcsináltam. A hőkezelés előtt kicsit előre dolgoztam és a markolat paneleket már a penge nyers állapotában a pengére alakítottam, úgyhogy ma aránylag könnyű dolgom volt. A paneleket textilbakelitből csináltam,melyek alá 2mm vastag műanyag fibert  ragasztottam. A felület kialakítása után a markolatot pácoltam, majd a felületét visszacsiszoltam, így kaptam ezt a foltos (párducos) mintázatot.
   A pengét csiszolás után savval marattam és P2000-s csiszoló vászonnal véglegesítettem. Összerakás után kialakítottam rajta az élszalagot és körbecsiszoltam a kés kontúrját, így a pengeháton a hamis fokél alkalmas kaparóélnek és a szikravetőt is jól indítja. Képek itt.

Egy kis előzetes

Kezdeném azzal, hogy Mindenkinek Boldog, Késekben Gazdag Újévet Kívánok!
A fenti  "kémfotón" a téli szabadság alatt készült félkész pengék láthatók. Pont mint a kínai piacon: "minden méret minden fazon" :) Azért csak félkész pengéket mutatok most be, mert ezek még hőkezelésre várnak és ezeken ezt a fontos eljárást nem én fogom elvégezni, hiszen ezek már "rendes" késanyagból vannak. A felső négy alapanyagaként Sleipner szolgált, az alsó kettőhöz pedig K110-et (D2) használtam. Mind  a két acélfajta a hidegmunkaacélok népes családjába tartozik, az optimális edzett keménységük 59-60 Hrc. Lényegesen jobban ellenállnak a savaknak és a lúgoknak mint az általam kedvelt rugóacél, bár ezek is hajlamosak a foltosodásra.
  Mivel nem nagyon készítettem még ilyen acélokból kést (kivéve a Slepi bárd) , hatalmas kíváncsisággal várom , hogy a hőkezelés után kézhez kapjam őket. Igyekeztem annyira előkészíteni a pengéket amennyire csak lehet, értem ezalatt, hogy már csak a felmarkolatozásuk , felületkiképzésük (polír, kőmosás stb..) és a végleges élezésük legyen hátra. Ha minden jól megy, a jövő hét végén már vissza is kapom őket és neki állhatok a "finiselésüknek" , aztán majd az elkészülés sorrendjében be is mutatom mindet.
Hát egyenlőre ennyi így évkezdésre. Még jelentkezem!