Deer Zaktivator

Itt egy újabb BM kis Snody variáció, most kicsit vadászosabb stílusban min az előző. A penge anyaga 3,5mm vastag RWL-34 (60Hrc) holkeres leélezéssel és élszalaggal. A markolat csiszolt szarvasagancs , amit 4,5mm vastag réz szegecsekkel rögzítettem a pengéhez. A markolat polírozott, a penge felülete pedig szállcsiszolt felületet kapott. Képek itt.

Defcon 4. F.

Több bicskát (divatos szóval Foldert) is készítettem már, de valahogy a taktikai folderek táborát nem igazán sikerült bővítenem. Na de most, igaz elég sokat tököltem vele, de befejeztem az első taktikainak mondható bicskámat. Először Liner Lockos zárat (a panelek alatti linerből van kialakítva a zár) terveztem rá, de aztán a Frame Lock (a liner helyett az oldalpanel adja az zárat) mellett döntöttem.
 A fő alkatrészeket (penge, tengely, bal oldali panel) Sleipnerből alakítottam ki, a bal oldali liner 2,2mm vastag rugóacélból, a rajta lévő panel pedig carbonszálas epoxiból csináltam. A pengét 60hrc keményre, a zárat magába foglaló markolatrészt 54hrc keménységűre hőkezeltettem.
  Baromi összetett feladat volt kitalálni, hogy minden passzoljon és mindenből csak annyi látszódjék amennyit szeretnék. A markolat két oldalsó elemét 3mm csavarok rögzítik egymáshoz, de köztük helyet kapott egy 7mm vastag Fr4 távtartó is, a csavarok fejét takarja a markolatpanel, csak a másik oldalon látszódnak a csavarvégek.

A markolat mindkét oldalát Anso szerű mintázattal struktúráltam (a Sleipnerben ezt kicsit macerásabb volt) és pengén illetve a markolaton is ujjvájatot reszeltem. Hogy a zárat ne feszíthessük túl nyitás közben, egy 38-as lőszer hüvelyének a talpából kis távtartót esztergáltam.
  Minden fémalkatrész szemcseszórást (homokfújást) és savazást kapott, egyedül a nyitószemölcs maradt ki eme kezelésekből, mert az rozsdamentes acélból készült. A szemcseszórásos+savazott felületnek szép titános árnyalata lett, de sajnos csak színben hasonlít rá, a súlyában nem...közel 30dkg a kicsike. A viszonylagos "nagy" súly miatt nem került rá klipsz sem, hiszen igencsak lehúzná a zsebem ha ráakasztanám (majd Csabival készítettek neki valami övtokot).  Képek itt.

Mini R.

A sok nagy kés után itt egy igazi kiscserkész, amolyan "zsebpajszer". Doboz nyitogatónak és zsemlefeszegetőnek terveztem , anyaga 6mm vastag Sleipner. A méretei ennek a pöttömnek : teljes hossz 172mm, ebből a penge 73mm, pengeszélesség 38mm. A leélezése holkeres, a markolat "fogkrémzöld" G10 csavarozva. A penge finiselése savazott és kőmosott, a markolat pedig homokfújt. Képek: itt.

Ranger H.T.

Na akkor AMA barátom "kívánságára" megint egy Ranger :) Kicsit más mint az eddigiek (hisz mindegyik más kicsit), bár a felhasznált anyagok a szokásosak, Sleipner (6mm vastag) penge és fekete FR4 markolat.
   Az egyik lényeges eltérés a leélezésben van. A Rangereken általában egyenes leélezést szoktam alkalmazni, de ezen most a holkeres leélezést és az egyenest kombináltam. A képeken nem tudom mennyire látszik, de ezt úgy kell elképzelni, hogy a 6mm vastag pengét először holkeresre csiszoltam , úgy hogy a 6mm-s anyagból 3mm vastag maradt középen. Ezen a maradék 3mm-en alakítottam ki az egyenes leélezést, ami a képeken a kés hegyénél egy íves vonalban látszik halványan. Hogy miért ez az élkialakítás, talán így még jobb lesz a metszőképessége , hiszen a pengehátig nem olyan hirtelen szélesedik a penge, ergo könnyebben hatol át az anyagon.
  A másik szembetűnő eltérés a csuklózsinór furatainak kialakítása. Az eddigi Rangereken általában egy furat vagy csőszegecs szolgált erre a célra, itt most két hosszúkás "furat" van a markolat végén, ami mivel nem takarja végig markolatpanel törővégként is funkcionál. Az egyetlen célom csak az volt ezzel a furatkialakítással, hogy talán kicsit "taktikaibb/militarisabb" a kés összképe, ugyanebből a célból kapott plusz   bordázott ujjtámaszokat is a markolat végén alul és felül is.
  A penge finiselése a szokásos savazott+kőmosott , a markolatpaneleket pedig 3-3 imbusz csavar rögzíti oldalanként. Képek itt

Ja, egy kis névmagyarázat: Ranger H(olkeres). T(aktikai).

Friction Folder

Kicsi hallgatás után , megint itt vagyok. A most bemutatott késem, egy kísérleti darab, egy zár és rugó nélküli egyszerű bicska, amolyan Friction Folder (súrlódás elvén működő bicska). Ez a bicsak két fő darabból áll, a penge és az "U" alakban meghajtott markolat (plusz 2 sárgaréz szegecs). Mivel sem rugó, sem pedig zár nincs a bicskában, a penge rögzítését nyitott állapotban a használó tenyere adja, hiszen a nyitott penge nyúlványa (belesüllyedve a markolatba) pont a tenyerünk alá esik. Csukott állapotban pedig "beleszorul" a penge a markolatba, de ép csak annyira, hogy a nyúlványt megpöckölve még könnyedén nyitható.
  A pengét GO3-ból (csapágyacél) készítettem, az U alakú markolatot pedig 3mm vastag vörösrézből. A markolat felületét (pusztán a rusztikus hatás kedvéért) egyszerű kalapált mintával láttam el. a penge leélezése holkeres, leheletnyi élszalaggal megspékelve. Képekitt.

Long Ranger Elegant

Ezt a Long Rangert pár hete készítettem, de csak most jutottam el odáig, hogy itt publikáljam. A kés méreteiben és a penge kialakításában megegyezik, az eddig bemutatott "Longokkal" és a penge anyag ennél is sleipner. Most valami újat szerettem volna készíteni, valami mást mint eddig,  ezért a markolat agyagait megvariáltam . A felhasznált anyagok a következők: a két sötétebb rész wengéből, a középső világos betét csomoros akácból készült, a két fajta fát, a jobb kontraszt érdekében vékony kőris csíkokkal választottam el. A markolat panelok alá vékony fehér fibert ragasztottam, a rögzítést három csőszegecsre és kétkomponensű ragasztóra bíztam. Képek itt.

Dark Hachet

Akik esetleg regisztrálva vannak a Késportálon azoknak ismerős lehet ez a bárd, de itt azt hiszem még nem mutattam be.
  A cél egy erősen taktikai vonalat idéző "bárd" készítése volt, ami mint az eddig általam készített összes bárd, inkább egy hegy nélküli kés mint bárd.
 A pengehátig felköszörült pengét Sleipnerből készítettem , egyenes leélezéssel és élszalaggal. A markolat zöld fiberből, réz csőszegecsből és textilbakelitből áll össze.
  A penge felülete feketére lett savazva a taktikaibb hatás kedvéért, a markolat pedig esőcseppszerű anso mintát kapott.A markolat végén törővég, a pengeháton kaparóél található.
 Képek itt.

B.Ranger Plus tok

Ezzel még adósotok voltam, ugyan nem "tegnap", hanem közvetlen a kés elkészülte után készítette Csabi ezt a tokot, de valahogy elmaradt a bemutatása (bocsi).
 Ennél a késnél az volt a fő csapásirány, hogy fekete amolyan többcélú "taktikai" vas legyen, a toknál is ez volt a cél: fekete, többféle rögzítéssel számos hordási variációval készüljön és legyen "csicsamentes".
 Ezt a feladatott kellet Csabinak megoldania, amit szerintem 10 pontosan oldott meg!

A tok a leszerelhető függesztéknek köszönhetően magasan és mélyre lógatva is hordható.
Ezen a képen talán látszik, hogy miről beszélek:

A függeszték leszerelése után , a vízszintes pántokat használva viszont könnyen felfűzhető övre vagy taktikai mellényre.

A tok minden rögzítése/kötése patentos, a kialakítása lehetővé teszi a jobbos illetve balos és akár a fejjel lefelé függesztett hordást is. pluszban a tok alján lévő furatokba fűzött szíjjal combhoz való rögzítésre is van lehetőség.
  Röviden, egy letisztult funkcionális tokot alkotott Csabi! Büszkeséggel tölt el, hogy ilyen profi kiegészítőt kapott az általam készített kés.

Bicska pimp

Szevasztok! Jelentem még élek, bár az elmúlt hónapok inaktivitása miatt, többen azt hitték, hogy eltűntem az éterben.Hát újra itt vagyok és  aktívan tevékenykedem, kezdésnek bemutatnám ezt a bicska átalakítást, amivel Norbi barátom keresett meg.
  Az átalakítás alanya egy "médin csájná" replika bicska, ami eredetileg fekete G10 markolattal látta meg a Kínai napvilágot. eredetileg így nézett ki:

Norbi kérése a következő volt: a G10 panelt cseréljem le, csont vagy agancs panelre. Végül vízibivaly  lábszárcsont mellett döntöttünk.
  A kés szétszedésével kezdtem meg a munkát. Meglepetésemre igen korrektül összerakott bicskával kerültem szembe, annak ellenére, hogy a "híres Noname" kínai gyárban készült :)
 Korrekt tengelyvastagság, foszforbronz csapágyak és tökéletesen működő zárral szembesültem, ami elég ritka egy "kicsi óccsó" bicskánál.
 A lényeg a lényeg, hogy először elkészítettem a lábszárcsontból egy 4mm vastag lapot, majd ebben  ki alakítottam a furatok helyét. Majd a meglévő furatokkal ékesített panelt felcsavaroztam a szétszedett bicska linerjére és óvatosan körbecsiszolva hozzáalakítottam azt.
  A körbekontúrozás után csináltam meg (az előre megbeszéltek szerint) az amso szerű markolat mintázatot, amit fel is políroztam. Ezután már csak az ujjtámaszok rovátkáit kellett megcsinálni és jöhetett az összeszerelés.
  Miután összeraktam, kicsit frissítettem az élszalagon (nem bírom ki, hogy a hozzám került késeket ne élezzem meg...) és kész. A végeredmény szembetűnő és egyedi, nekem jobban tetszik mint a gyári, talán így "újjászületve" kiemelkedik kicsit a kínai tömegbicskák sorából.
Képek itt.

ui: Mivel egy "replika " késről van szó, a kis levél hivatott eltakarni a nem teljesen valós márkajelzést :)

Tanto X

Megint egy nagy kés :) Kísérletezgettem kicsit a tanto pengeformával és a Rangerek markolat formájával , ez lett belőle. A penge a már jól bevált 6mm vastag Sleipner-bőr készült, a markolat pedig a szintén "jól működő"  textilbakelitből. A kés teljes hossza 280mm,  a penge a markolatig kereken 150mm. A leélezése egyenes, egyenes élszalaggal, a pengeháton és a markolat hátán ujjtámasz, plusz kaparóél, a markolat penge felőli tövénél egy plusz ujjvájat a könnyebb "faragási fogáshoz" és üvegtörő heggyel a markolat végén. Apropó, a markolat mintázatát az eddig bemutatottaktól eltérően, nagy átmérőjű csiszoló korongon készítettem el. A  nagyméretű bemélyedések látszólag véletlenszerűen helyezkednek el, de igazából mindegyik pont ott van, ahova a kést fogva a kéz ujjai fekszenek fel. Kicsit tartottam a nagyméretű mintától, de többször megtapogatva kiderült, hogy elég stabil és kellően kényelmes fogást ad többféle fogásmódban is (valószínűleg találkozhattok még ezzel a mintázattal a késeimen a jövőben).
  A felület "finoselését" a szokásos módon, savazással és kőmosással alakítottam ki, hogy ne lógjon ki az eddig bemutatott kések sorából. A markolat színeit  pácolással és a pác visszacsiszolásával alakítottam ki.
Ja, a markolat rögzítését most is csőszegecsekkel és ragasztással oldottam meg és a markolaton helyet kapott egy külön zsinórfurat is. Képek itt: itt.

Black Ranger Plus

Hát nagyon úgy néz ki, hogy mostanában csak nagy késeket tudok bemutatni. Ez a mostani egy Ranger XL átgondolás, egy hosszú évekig taktikai egységben szolgáló ismerősöm számára. A fő "csapás irány" a következő volt : masszív kellően vastag penge (Sleipner lett, 6mm vastagságban), viszonylag nagy pengehossz (165mm hosszú penge) , matt fekete kivitel, fekete struktúrált markolat törővéggel , hamis fokél és zord fekete kinézet. A megálmodott paraméterek alapján a kés teljes hossza 295mm , ami 48dkg-os súllyal párosul. Az alap Ranger Xl-től a forma csak annyiban változik, hogy kicsit hosszabb a penge és a pengehát az ujjtámasztól egészen a hamis fokélig egyenes vonalban keskenyedik.A markolatforma gyakorlatilag a jól bevált Ranger markolat,csak ennél kicsit megvariáltam a hüvelykujjtámasz barázdáit (kicsit lejjebb süllyesztettem a pengehát síkjától) emiatt a markolat penge felőli felső "sarkán" is van némi változtatás. A markolat csuszás mentességét "anso" szerű mintázattal oldottam meg, ami nem túl mély, hogy taktikai kesztyű nélkül is biztos és kényelmes fogást adjon. A markolat panelek fekete FR4-ből készültek és ragasztó-csőszegecs "kombó"-val rögzülnek a pengéhez. Mivel matt fekete felület volt a kívánság listán, ezért az egyész pengét még az összerakás előtt több rétegben feketésre savaztam, egyedül az élszalag maradt fényes. Csabi barátom készít hozzá egy fekete , "sallangmentes" taktikai tokot és máris "harcra kész" lesz a kicsike. Képek itt.

Variációk Long Rangerre

Számtalan  Long Rangert készítettem már, ezek közül mutatnám most be a két utolsónak elkészültet.
A kés méreteiben teljesen megegyezik, csak a markolt anyagában és a markolat kialakításában van különbség. A  kések teljes hossza 250mm, ebből a pengehossz 155mm, a legszélesebb pontján 45mm széles és 6mm vastag. Mind a két példány egyenes leélezéssel, konvex élszalaggal, a pengeháton kaparóéllel, rajta ujjtámasszal és a markolat végén törővéggel készült.  Pengeanyagnak most is Sleipnert használtam , ami mint mindig lágyított formában érkezett , de a Kincsesbányai hőkezelés után 59Hrc keménységű lett.
  Kezdjük először a felsővel, ennek a markolatához szintetikus anyagokat használtam fel. A markolat paneljeit szénszálas carbont használtam, de mivel kicsit vékonykának találtam a lapokat ezért fiber gyanánt 2mm vastag bakelit lappal vastagítottam fel mind a két oldalon. A kétkomponensű ragasztón kívül még három 6mm-s csőszegecs is rögzíti a markolatot a pengére. A markolat csúszásmentességét egyedi "esőcsepp" mintázattal igyekeztem megoldani, ezzel a mintázattal kicsit "taktikaibb" lett a kés kinézete.
  A második késnél a markolat anyaga fa, azt hogy konkrétan milyen fajta sajnos nem tudom, annyi biztos csak, hogy tengeri stégeknél használatos fajta, ami olyan sűrű szerkezetű, hogy elsüllyed a vízben és tizenhuszon évig bírja a sós vizet mindenféle felületkezelés nélkül. Mivel a faanyagon elég vastag volt igy alá csak a szokásos 1mm-s fiber került sárga színben. Ezt a markolatot is kétkomponensű ragasztóval és réz szegecsekkel rögzítettem. A felületi kialakításnál itt most egy visszafogottabb/hagyományosabb kinézetet szerettem volna ezért a markolatot csak formára csiszoltam és mellőztem minden felületi struktúrálást.
 A felső késről egy bemutatót és tesztet találhattok itt , a két késről további képeket pedig itt láthattok.

Z.Rat 3.5, avagy a dundi patkány

Régebben készítettem már úgy kést, hogy előbb volt meg a tok és csak azután lett bele a kés. Most hasonló dolgot műveltem, csak most nem a tok, hanem a kés markolatpaneljei voltak meg és ezekhez kellett egy kést készítenem.
  A két micarta markolatpanel egy RAT 3 késhez készült eredetileg, de hozzám már kés nélkül jöttek, egy papírsablon társaságában. Mivel a sablon adott volt, így nem kellett a tervezgetéssel "vesződnöm" csak elkészítenem az eredeti Rat 3-nál kicsit hosszabb-szélesebb és vastagabb pengét. Tehát felrajzoltam , kivágtam,lecsiszoltam, összeraktam és már kész is :) Persze a valóságban kicsit tovább tartott.
  A penge anyaga 6mm vastag Sleipner, ami 59Hrc keménységűre lett hőkezelve,  a pengehossz 98mm, a markolat hossza pedig 110mm. A hőkezelés és a készre csiszolás után az egész pengét feketére savaztam, egyedül az élszalag maradt fényes. A markolatot 6db 4mm-s süllyesztett csavar tartja a helyén, amik nem a pengébe, hanem 3db közbetétbe kapaszkodnak. A penge leélezése egyenes, kicsit konvex élszalaggal, a pengeháton kaparóéllel és ujjtámasszal.A markolat végébe csuklózsinór fűzhető illetve a markolatból kilógó pengerész törővégként funkcionál. Képek itt.

Ranger XL, a nagy testvér :)

Megszületett a legnagyobb Ranger, ami a sorozat legnagyobb tagja. Az alapanyagai az előzőekkel megegyezők, a penge Sleipner (60Hrc) a markolat textilbakelit fekete fiberrel és réz csőszegecsekkel kombinálva. Azt hiszem ez egy "igazi" erdőjárós kés lett, amivel könnyedén tudunk akár egy vastagabb ágat is lecsapni,tüzelőt aprítani az erdei ebédhez, de hasznos társunk lehet az ebéd elkészítésénél is az alapanyagok feldarabolásánál, köszönhetően a majdnem pengehátig tartó leélezésnek.
  A Sleipner nem rozsdamentes acél, de igen jól tűri a korróziót, ennek fokozására kezeltem a pengét savval, amitől még egy kicsit javult a korrózióállósága. a látvány kedvéért kicsit( amolyan érintőlegesen) megmutattam neki a kőmosó masinámat :)
  A markolat textilbakelit anyaga, tapintásra valahol a G10 és a micarta markolatok között van, vizes kézzel is stabil fogást ad használat közben. Ezt hivatott segíteni az aránylag (látszólag) durva felületi struktúrálás és a recézett ujjtámasz. A hátsó csőszegecsbe markolatzsinór fűzhető, ami hasznos lehet a lendületesebb sujtásoknál.
  A pengeháton, mint mindegyik Ranger-en ezen is kaparóélet alakítottam ki, amit tűzgyújtásnál (szikravető indításakor) és ágak "háncstalanításánál" tudunk használni.
   Képek itt.

A Rangerek párban járnak

A tegnapi nagy meleget (32 C') a műhelyben próbáltam átvészelni, ezeken a vasakon ügyködve. Mind a kettő a már régebben is készített Ranger "típusok" családjába tartozik A képen a felső a legkisebb családtag a maga 95mm-s pengehosszával, alatta a nagyobbik tesó , 125mm-s pengehosszal. Felépítésben és alapanyagokban mind a két kés teljesen megegyezik, a penge anyaga Sleipner, 6mm vastag, egyenes levezetőéllel , konvex élszalaggal, hüvelykujj támasszal, a pengeháton kaparóéllel és törővéggel készült. (na ezt sikerült nagyon "tudományosan" felsorolnom...aki esetleg nem értené, hogy miről halandzsázok, nézze meg a következő képet)

A markolat anyaga mind két késen textil bakelit, alatta fekete fiberrel és réz csőszegecsekkel. A markolatot sűrű mintázattal láttam el, ez hivatott a csúszásmentességet biztosítani (bár az a tapasztalatom, ha a textil bakelitet nem polírozzuk fel, hasonlóan jó a tapadása mint a mikartának) .
Mind két bökő finiselését savazással és kőmosással fejeztem be, az élszalag pedig polírozott felületet kapott.
Képek itt.

Ha minden jól megy, estére felkerül a Ranger XL leírása is :)

Risling Folder

Szevasztok, na itt a legújabb kreálmányom, egy újabb bicsak. A forma már ismerős lehet, hiszen ez is a "Ringló" mintájára készült. Az alapanyagok a következők: a penge kovácsolt GO3 (csapágyacél) , holkeres (homorú) leélezéssel és konvex (domború) élszalaggal, a linerek (alaplemezek) rozsdamentes acélból készültek, a zár és a távtartó elemei rugóacélból vannak.
   A neve pedig a markolat panelek anyagából "jött", hiszen markolatpanelnek most szőlőtőkét használtam, amit mivel már erősen korhadt volt stabilizálnom kellett, hogy elkerüljem és megállítsam a további korhadást. Ez annyit jelent, hogy vákuum alatt poliészter gyantát szívattam bele, ami eltömítette a pórosait és kikeményedése után magát a szőlőtőkét is keményebbé tette. A folyamatról most nem készítettem képeket, mert most csináltam ilyet először és kételkedtem a sikerben, de legközelebb készítek fotókat és közkincsé teszem a technikát :)
  A linerekre a markolatot réz szegecsekkel és két komponensű ragasztóval rögzítettem, a penge tengelyét pedig 4mm-s bronzból készítettem. Képek itt.

Műhely (titkok)

Hát, jó rég nem írtam már ide, kicsit összejöttek a dolgok, de most itt vagyok megint.
Ez a bejegyzés egy kis műhelybemutató lesz, mivel többen kérdeztétek email-ben, hogy milyen gépeket használok a késeim elkészítéséhez.
   Nem kell ám valami komoly szerszámokkal és  gépekkel teletömött nagy hangárra gondolni, hiszen a garázsom egyik végében alakítottam ki a műhelyemet. A felszereltsége 1-2 gyári (hobbi ) és pár általam készített gépből illetve számtalan kéziszerszámból áll.
  A fenti panorámaképen igyekeztem megmutatni az elrendezését, ami részben tudatos , részben pedig a nem túl nagy helynek köszönhető, hiszen éjszakánként be kell férnie a kocsinak is. Egy gyors felsorolás balról jobbra: egy kis hobbi szalagfűrész, ezt használom a markolatok kivágásához, főleg fákhoz , de az néha agancsot és csontot is vágok vele.

 A műhely végében egy hosszú satupadot alakítottam ki, ezen helyeztem el az állványos fúrót (ami szintén nem egy komoly darab , aszt hiszem teszkós) viszont minden fúrási feladathoz ezt használom és még mielőtt elkészítettem volna a csiszológépeimet, a kések leélezését is ezzel végeztem.

A satupadon kapott helyet még egy kisebb és egy nagyobb satu, a kicsit a finomabb munkákhoz ( ujjtámasz kireszelésénél, markolat megmunkálásoknál) használom, míg a nagyobbat a durvulós  feladatokra(főleg flexeléshez, hegesztéshez és szegecseléshez) szoktam igénybe venni. A két satu között helyeztem el egy excenter szorítót, ami a szokványos késsatut hivatott helyettesíteni, amit általában az anyagok darabolásánál veszek igénybe.

A satupadtól balra, találhatók azok a masinák, amiket talán a legtöbbet használok míg egy kés elkészül. A függőleges szalagcsiszolót készítettem először , az elkészítéséhez gyakorlatilag "fémhulladékot" hasznosítottam.

 Az alapanyag kivágása után ezen csiszolom körbe a kés kontúrját és az asztal levétele után a   leélezést is ezen készítem el.

A görgőket igyekeztem úgy megcsinálni, hogy a segítségükkel az íveket is ki tudjam csiszolni.

A másik masinát nem túl rég fejeztem be, ez egy vízszintes csiszológép, amin a kisebb belső íveket csiszolom ki kontúrozáskor és a vízszintes asztalán is lehet a hosszabb egyeneseket csiszolni.

Ezen készítem továbbá az ANSO szerű markolat mintázatokat, és a markolat körbecsiszolását is.

Már csak két kisebb masina maradt a bemutatóból , a nagyobbik (szép kék :) ) valaha egy köszörű volt , legalábbis annak készült a néhai Szovjetunióban . Én polírozásra használom, miután lecseréltem a köszörűkorongot egy nemez (filc) korongra. A másik kis izé, egy "noném" köszörűcske, amit szinte kizárólag a fúróköszörülésre használok de arra is csak ritkán .

Hát ennyi lenne szegényes műhelyem gépesített fele. Ezeken a masinákon kívül használok még rengeteg kéziszerszámot, többek között reszelőket, fűrészeket, kalapácsokat és egyedileg készített mindenféle feladatcentrikus bigyókat.

Remélem nem untattalak benneteket, a következő bejegyzés ígérem már késekről fog szólni.

How it's made Ringló, 2. rész.

Tudom, hogy a múlt hétvégére ígértem a folytatást, de kicsit összejöttek a dolgok ( behavazódtam ) így ez eddig elmaradt, de most pótolom. 

  A múltkor ott hagytam abba, hogy elkészültek (nagyjából) a bicska főbb alkotórészeinek a nagy része, a zár a linerek és a távtartó. Most innen folytatom.

  A következő feladat a távtartóban elkészíteni a zár rugójának a helyét, majd belepróbálni a rugót (ezt már előre megcsináltam rugóacélból, de még nincs leedzve) .

A rugót a távtartóba pontozóval "zömítve rögzítem.

Ezután nekiállok a pengének, ehhez kikovácsolt csapágyacélt használok, ezt már korábban leütöttem (amiről sajna nem tudtam képeket készíteni, mert vagy kalapálok, vagy fotózom.). A korábban használt műanyag pengét használom sablonnak.

A kivágás és a kontúr csiszolása után, ráfűzöm a tüskékkel ellátott "próba vázra" és formára hajtom a rugót, hozzáigazítva a zárhoz.

Addig alakítgatom a rugót, amíg nyitott és csukott állapotban is stabilan (kellően erősen) tartja a pengét. Fontos, hogy csukott állapotban ne "üssön" ,ne érjen bele a zárat feszítő rugóba, mert ha beleér, ott sérül a kés éle, ami igencsak lehangoló.
  Ha megvan a megfelelő rugóbeállítás, megint csak összefűzöm próbaképpen az alkatrészeket, így már egész bicskaformája van :)

Összefűzés után körbecsiszolom a bicska kontúrját, magyarán egybecsiszolom az alkatrészeket, a távtartót a zárhoz, a zárat a pengéhez és mindent a linerekhez.A markolat hátán lévő ujjvájatot is most alakítom ki.

A következő lényeges feladat a penge leélezésének elkészítése, ezen a késen egyenes leélezés lesz, ami egészen a pengehátig tart majd.

A pengén a leélezést persze nem készítem el teljesen, a végső csiszolást (én mindig) a hőkezelés utánra hagyom, de a logómat és az körömvájatot beleütöm még a hőkezelés előtt.

A bicska zárának külső részébe és a távtartóba díszítő mintázatot reszelek, amivel talán egyedibbé tehetem a bicskáimat.

Majd minden alkatrészt újra összepróbálok és a távtartón lévő három furatból kettőt felhasználva összeszegecselem a két linert.

Az összeszegecselés után így néz ki:

A záron lévő harmadik (középső) furat majd a markolatpanelek rögzítésekor kap szerepet, amiben a zár és a penge tengelyfurata is segít . 

  A következőkben kiválasztom a markolat anyagát ( jelen esetben zebránót) és elkészítem a szegecsek furatait rajta. A szegecseken kívűl kétkomponensű ragasztóval (eporapiddal) is rögzítem a markolatot.

A markolat úgy ragasztom fel, hogy az összeszegecselt linerek közé a zárral megegyező vastagságú acéllemezt teszek, hogy  ragasztáskor rendesen össze tudjam szorítani a ragasztandó részeket,  a linerek elgörbítése nélkül.. Azért, hogy a ragasztó ne kössön a nem kívánt helyekre, a linerek és a közéjük illesztett lemez közé vékony papírlapot teszek, ezekhez köt a felesleges ragasztó, amit a kikeményedés után könnyen el tudok távolítani. A panelek illesztését a hátsó (a távtartón a  középső) furaton keresztül beütött szegecs segít, persze a másik két furat ( penge és zár) is segít pozicionálni.

  Sajnos  a markolat végső kialakításáról egyenlőre nincsenek fényképeim, mert lemerült a fotómasinám,és miután a ragasztó megkötött , úgy belemerültem a bicska befejezésébe, hogy teljesen kiment a fejemből a fotózás. De a következő bicska készítésénél pótolni fogom ezt az elmaradásom.

Végezetül bemutatnám a nemrég elkészült bicskáimat, amit az előbb bemutatott munkafolyamatokkal készítettem.
  Az első a már korábban bemutatott Zebránós, nyitószemölcsös bicska, mintázott távtartóval és zárral. A leélezése holkeres, konverx élszalagos.:

A második, az előző testvére, réteg ragasztott wenge markolattal, nyitószemölcsel és a pengeháttól a záron át végigfutó mintázattal. A leélezése az előzővel azonos. :

És a harmadik (erről készültek a "hogyan készült képei) , zebránó markolattal, körömvájattal, a záron és a távtartón végigfutó díszítéssel és egyenes leélezéssel plusz élszalaggal készült. :

Hát egyenlőre talán ennyi elég is  a bicskákból, nem akarnálak untatni Benneteket. A markolat készítéséről a leírást és a képeket pótolom majd, de nem lesz neki külön bejegyzése, ezt  fogom majd kiegészíteni, úgyhogy itt keressétek.