Régebben készítettem már úgy kést, hogy előbb volt meg a tok és csak azután lett bele a kés. Most hasonló dolgot műveltem, csak most nem a tok, hanem a kés markolatpaneljei voltak meg és ezekhez kellett egy kést készítenem.
A két micarta markolatpanel egy RAT 3 késhez készült eredetileg, de hozzám már kés nélkül jöttek, egy papírsablon társaságában. Mivel a sablon adott volt, így nem kellett a tervezgetéssel "vesződnöm" csak elkészítenem az eredeti Rat 3-nál kicsit hosszabb-szélesebb és vastagabb pengét. Tehát felrajzoltam , kivágtam,lecsiszoltam, összeraktam és már kész is :) Persze a valóságban kicsit tovább tartott.
A penge anyaga 6mm vastag Sleipner, ami 59Hrc keménységűre lett hőkezelve, a pengehossz 98mm, a markolat hossza pedig 110mm. A hőkezelés és a készre csiszolás után az egész pengét feketére savaztam, egyedül az élszalag maradt fényes. A markolatot 6db 4mm-s süllyesztett csavar tartja a helyén, amik nem a pengébe, hanem 3db közbetétbe kapaszkodnak. A penge leélezése egyenes, kicsit konvex élszalaggal, a pengeháton kaparóéllel és ujjtámasszal.A markolat végébe csuklózsinór fűzhető illetve a markolatból kilógó pengerész törővégként funkcionál. Képek itt.
Van aki csak használja, van aki szereti ...és akad olyan is aki csinál magának...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: késkészítés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: késkészítés. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. július 16., hétfő
2012. június 10., vasárnap
A Rangerek párban járnak
A tegnapi nagy meleget (32 C') a műhelyben próbáltam átvészelni, ezeken a vasakon ügyködve. Mind a kettő a már régebben is készített Ranger "típusok" családjába tartozik A képen a felső a legkisebb családtag a maga 95mm-s pengehosszával, alatta a nagyobbik tesó , 125mm-s pengehosszal. Felépítésben és alapanyagokban mind a két kés teljesen megegyezik, a penge anyaga Sleipner, 6mm vastag, egyenes levezetőéllel , konvex élszalaggal, hüvelykujj támasszal, a pengeháton kaparóéllel és törővéggel készült. (na ezt sikerült nagyon "tudományosan" felsorolnom...aki esetleg nem értené, hogy miről halandzsázok, nézze meg a következő képet)
A markolat anyaga mind két késen textil bakelit, alatta fekete fiberrel és réz csőszegecsekkel. A markolatot sűrű mintázattal láttam el, ez hivatott a csúszásmentességet biztosítani (bár az a tapasztalatom, ha a textil bakelitet nem polírozzuk fel, hasonlóan jó a tapadása mint a mikartának) .
Mind két bökő finiselését savazással és kőmosással fejeztem be, az élszalag pedig polírozott felületet kapott.
Képek itt.
Ha minden jól megy, estére felkerül a Ranger XL leírása is :)
A markolat anyaga mind két késen textil bakelit, alatta fekete fiberrel és réz csőszegecsekkel. A markolatot sűrű mintázattal láttam el, ez hivatott a csúszásmentességet biztosítani (bár az a tapasztalatom, ha a textil bakelitet nem polírozzuk fel, hasonlóan jó a tapadása mint a mikartának) .
Mind két bökő finiselését savazással és kőmosással fejeztem be, az élszalag pedig polírozott felületet kapott.
Képek itt.
Ha minden jól megy, estére felkerül a Ranger XL leírása is :)
Címkék:
bakelit,
hand made knife,
késkészítés,
kőmosott,
savmart,
sleipner
2012. június 2., szombat
Risling Folder
Szevasztok, na itt a legújabb kreálmányom, egy újabb bicsak. A forma már ismerős lehet, hiszen ez is a "Ringló" mintájára készült. Az alapanyagok a következők: a penge kovácsolt GO3 (csapágyacél) , holkeres (homorú) leélezéssel és konvex (domború) élszalaggal, a linerek (alaplemezek) rozsdamentes acélból készültek, a zár és a távtartó elemei rugóacélból vannak.
A neve pedig a markolat panelek anyagából "jött", hiszen markolatpanelnek most szőlőtőkét használtam, amit mivel már erősen korhadt volt stabilizálnom kellett, hogy elkerüljem és megállítsam a további korhadást. Ez annyit jelent, hogy vákuum alatt poliészter gyantát szívattam bele, ami eltömítette a pórosait és kikeményedése után magát a szőlőtőkét is keményebbé tette. A folyamatról most nem készítettem képeket, mert most csináltam ilyet először és kételkedtem a sikerben, de legközelebb készítek fotókat és közkincsé teszem a technikát :)
A linerekre a markolatot réz szegecsekkel és két komponensű ragasztóval rögzítettem, a penge tengelyét pedig 4mm-s bronzból készítettem. Képek itt.
A neve pedig a markolat panelek anyagából "jött", hiszen markolatpanelnek most szőlőtőkét használtam, amit mivel már erősen korhadt volt stabilizálnom kellett, hogy elkerüljem és megállítsam a további korhadást. Ez annyit jelent, hogy vákuum alatt poliészter gyantát szívattam bele, ami eltömítette a pórosait és kikeményedése után magát a szőlőtőkét is keményebbé tette. A folyamatról most nem készítettem képeket, mert most csináltam ilyet először és kételkedtem a sikerben, de legközelebb készítek fotókat és közkincsé teszem a technikát :)
A linerekre a markolatot réz szegecsekkel és két komponensű ragasztóval rögzítettem, a penge tengelyét pedig 4mm-s bronzból készítettem. Képek itt.
2012. április 7., szombat
Ringló
Boda Csabi keresett meg a hét elején telefonon, hogy készítenék-e neki egy bicskát (látva az előzőt) az édesapja születésnapjára ajándék gyanánt. Mivel már jó ideje segítünk egymásnak (Ő készíti a késeimhez a mesteri tokokat) természetesen igent mondtam. Különösebb kikötései nem voltak, csak hogy péntek a határidő :) Még a felkérés napján neki is láttam , kivágtam az alaplemezeket és leütöttem a pengének és a zárnak szánt csapágyat. Miután az alap alkatrészek anyagai megvoltak, elkezdtem agyalni a részleteken és úgy döntöttem, változtatok kicsit a bicska kinézetén az előzőhöz képest. Egy letisztultabb, könnyebb és karcsúbb kést szerettem volna készíteni. Ezen okokból a penge 3mm vastag lett és elhagytam a vaskos réz baknikat, a markolat egészét szilvafával burkoltam (innen a név eredete) . Kicsi díszítés gyanánt egyszerű mintával igyekeztem feldobni a zár kinézetét és políroztam a pengét. A távtartót is GO3-ból (csapágyacél) csináltam meg, ez talán egységesebbé teszi az összképet. A penge 7cm hosszú és holkeres levezetőéllel készült, ami sokkal jobb vágóképességet tesz lehetővé mint az egyenes leélezés, bár közel sem olyan erős, de nem hinném, hogy sokat fognak feszegetni egy ekkora pengével. Péntek délutánra kész is lettem és átadtam Csabinak, aki megmutatta a bicskához készített remekbe szabott tokot, ami egy igazi műremek és csak remélni tudom, hogy az általam készített bicsak méltó tartozéka lesz a tökéletes toknak. Képek itt.
2012. március 5., hétfő
Steampunk Byrd
Csütörtökön lesz az RTL Klubbon a Wild Wild West című nem túl nagy sikerű film, aminek a története nem fogott meg igazán, de a kitalált világ amiben játszódik, az annál inkább! A kitalált világ a Steampunk elektromos áram nélküli agymenésben játszódik, ahol minden gépet gőzgép vagy mechanikus szerkezet hajt. Na ez adta az ötletet , hogy készítsek egy kést ebben a stílusban, ami talán a forgatás alatt Will Smitth a zsebében hordott volna.
Mivel a bicskakészítésben még nem vagyok annyira jártas, így alapnak egy Byrd Crossbill-t használtam, ezt a görbe pengét amúgy sem tudnám mire használni. A késből a pengén , a linerek közti távtartón és a rugón kívül minden más a kukában (kacatos fiókomban) landolt és átadta a helyét a saját készítésű alkatrészeknek. A jobb oldali linert 4mm vastag tömör rézlemezből alakítottam ki, aminek a középső kikönnyített részébe "gőzgép" alkatrészeket aplikáltam. A "csőrendszert" 2mm vastagságú vörösréz huzalból és vörösréz autó fékcsőből csináltam, A rajta lévő apró csavarok, csak úgy néznek ki mintha csavarok lennének, de nem azok, hanem csak csavarfej lenyomatokat ütöttem az anyagba (nem volt egyszerű 2,5mm átmérőjű beütőt csinálni hozzá) . A bal oldali liner alapja (vékony rézlemez hiányában) 2mm vastag rozsdamentes lemez adja , ezen ül az első és hátsó "bakni", ami szintén 4mm vastag rézlemezből van kivágva, csiszolva. Ezen a bal oldali alaplemezen a két rézbakni között egy vékony amerikai dió betét kapott helyet, ez adja a "gőzgép" hátterét ezen az oldalon. A csöveket és egyéb "fontos" gépalkatrészeket itt is rézdrótból és a fiókban talált mindenféle réz mütyürből építettem össze, némi forrasztó ón segítségével. Amikor a mind a két oldallal elkészültem, rémült kutatásba kezdtem réz összefogató csavarok után... persze , hogy pont most nem találtam egyet sem (pedig tuti van valahol) , mit volt mit tenni készítenem kellett . A csavarokhoz 3mm-es réz pálcára vágtam menetet, a hozzávaló anyákhoz pedig 5mm réz rúdba fúrtam menetet, majd felszeleteltem.Összerakás után , a gyári "steril" penge kicsit elütött a markolattól, ezért a nyitó lyukat alakítottam át némi rézlemez-vörösréz drót-sárga réz pálca segítségével.
2012. március 1., csütörtök
Long Ranger II.
Minő véletlen, megint egy Ranger, mégpedig a hosszabbik fajtából. Első ránézésre pont olyan mint ez , de azért apróbb módosítások vannak rajta. Ilyen például az önálló zsinórfurat, de a markolat mitázata is eltér, finomabb, ami pusztakézben fogva talán kényelmesebb fogást biztosít. Eltérő még a szegecsek száma és a szegecselés kialakítása is, ami talán így kicsit gusztább és nem annyira hivalkodó. A penge és a markolat anyagaiban nincs eltérés, rugóacél és FR-4. A penge még a markolatozás előtt megkapta a szokásos savazásos-kőmosásos "kezelést". Képek itt.
2012. február 24., péntek
Zactivator
2012. február 20., hétfő
Wood Ranger
Képek itt.
A gyenge képekért elnézést, holnap készítek jobbakat.
2012. február 18., szombat
Zizula
Nagyon rég óta tetszik már a Rowen Izula nyakkés. A napokban már birtokolhatom is, persze nem egy eredeti USA gyártmányt, hanem egy saját készítésű példányt. Az általam elkészített példány pontosan megegyezik az eredeti kés méreteivel, ez annak köszönhető, hogy a kést nem én vágtam ki az alapanyagból (rugóacél) , hanem egy lézer vágott nyers példánnyal hozott össze a sors. Az 5mm vastag pengét egyenes leélezéssel és a pengeháton kaparóéllel készítettem el. Mivel ez egy nyakkés, a markolatot egy zsinór fonattal
alakítottam ki , bár a fonat nélkül is meglepően jó a késecske fogása. A markolat végén kialakított hatalmas furat nagyon jó szolgálatot tesz használat közben (beledugva a kisujjunkat). A leélezésen kívül az egész késen meghagytam a hengerelés nyomán keletkezett mélyedéseket, majd savval mattítottam.
Mivel eddig soha nem volt a kezemben sem Izula, sem izula másolat, nagyon kellemesen csalódtam ebben a mütyürben. A kis méret ellenére nagyon használható, úgy gondolom egy nagyobb késsel kiegészítve tökéletes társ lehet egy erdei túra során, de önmagában is megálja a helyét akár mindennapi (EDC) késként, hiszen legálisan hordható. Képek itt.
alakítottam ki , bár a fonat nélkül is meglepően jó a késecske fogása. A markolat végén kialakított hatalmas furat nagyon jó szolgálatot tesz használat közben (beledugva a kisujjunkat). A leélezésen kívül az egész késen meghagytam a hengerelés nyomán keletkezett mélyedéseket, majd savval mattítottam.
Mivel eddig soha nem volt a kezemben sem Izula, sem izula másolat, nagyon kellemesen csalódtam ebben a mütyürben. A kis méret ellenére nagyon használható, úgy gondolom egy nagyobb késsel kiegészítve tökéletes társ lehet egy erdei túra során, de önmagában is megálja a helyét akár mindennapi (EDC) késként, hiszen legálisan hordható. Képek itt.
2012. február 17., péntek
BG Copy Knife
Egyszer már készítettem egy ilyet, illetve csak majdnem ilyet. Ez a mostani a Bear Grylls által népszerűvé tett túlélőkés replikája, az eredeti méretekkel készült, míg az előző verzió AMA barátom által készített hasonló kés másolata, ami kicsit szélesebb pengével és vékonyabb anyagból készült. A penge 5mm vastag rugóacélból készült, 3cm széles és a markolatig 10cm hosszú. A markolat anyaga fekete FR4, ami 11,5cm hosszú és rozsdamentes csőszegecsekkel kapcsolódik a pengeéhez, a bakni inox acél. Az eredeti késhez képest a jobb fogás érdekében kicsit lekerekítettebb markolatot készítettem és a leélezést is magasabbra húztam a pengén . A leélezés egyenes, enyhén konverx élszalaggal, a pengeháton kaparóéllel, a markolatvégen törővéggel. Képek itt.
2012. február 12., vasárnap
Long Ranger
Itt az igazi tél, igazi hideggel, meg is fáztam rendesen, ki sem látszom a náthából. Begyújtottam a műhelyben és csöpögő orral neki álltam kést farigcsálni. Amit most orrfújások közepette készítettem, a Ranger "sorozat"-hoz tartozó nagy kés. A penge rugóacél, a markolatig 12,3cm és 5,8mm vastag, a markolat fekete FR4-ből készült, piros fiber alátéttel és vörösréz csőszegecsekkel. Egyenes leélezéssel és konverx (enyhén domború) élszalaggal készült a penge , amit savaztam és kőmostam. A markolatot (kísérlet képen) aránylag durva mintázattal láttam el és a markolatvégen törővéget alakítottam ki. Képek itt.
2012. január 28., szombat
Dark Crag Folder
Annyira felbuzdultam az első bicsakomon, hogy elkészítettem a másodikat is . Ez a mostani darab némileg nagyobbra és még robosztusabbra sikerült mint az előző , de pont ez volt a célom. Az első készítése alatt sok mindenre rájöttem és ezen már 1-2 dolgot másképp csináltam, de a konstrukció lényegében azonos. Ez is alsó keresztzáras,ennél is a bicska vázát alkotó "linerből" nyúlik ki a zár, ami a pengére támaszt. Újításként a pengét egy acélgolyó tartja a helyén becsukott állapotban, a golyót egy kicsi lemezrugó feszíti a pengéhez.
A pengét (3,5mm) és a linereket (2mm) is cirkulából (körfűrészlap) készítettem, a távtartókat G10-ből alakítottam ki és rozsdamentes torx csavarokkal rögzítettem egymáshoz. Az első bicsaknál a pengén elhelyezett csavar támaszkodott a linerhez, ezzel pozicionálva a pengét nyitott állapotban. Most egy elterjedtebb módszert próbáltam kivitelezni, a penge a két liner közötti távtartónak ütközik neki nyitott állapotban..
Sajnos a pengét nem sikerült olyanra csiszolnom mint szerettem volna, mert a csiszolóm csapágyas lett, ha kicserélem a csapágyakat, újracsiszolom. A félresikerült csiszolás után savval mattítottam, de ha kijavítom ezt újra kell csinálnom.
A markolat paneljeit fekete G10-ből (FR4) készítettem el, ez a "hagyományos" G10-től annyiban tér el, hogy durvább szövésű üvegszálszövetet tartalmaz epoxigyantába ágyazva.
A nyitópöcökre sajnos nem találtam jobb megoldást egyenlőre, mint egy imbuszcsavart, de késöbb ha lesz mivel helyettesíteni ezt lecserélem. Képek itt.
A pengét (3,5mm) és a linereket (2mm) is cirkulából (körfűrészlap) készítettem, a távtartókat G10-ből alakítottam ki és rozsdamentes torx csavarokkal rögzítettem egymáshoz. Az első bicsaknál a pengén elhelyezett csavar támaszkodott a linerhez, ezzel pozicionálva a pengét nyitott állapotban. Most egy elterjedtebb módszert próbáltam kivitelezni, a penge a két liner közötti távtartónak ütközik neki nyitott állapotban..
Sajnos a pengét nem sikerült olyanra csiszolnom mint szerettem volna, mert a csiszolóm csapágyas lett, ha kicserélem a csapágyakat, újracsiszolom. A félresikerült csiszolás után savval mattítottam, de ha kijavítom ezt újra kell csinálnom.
A markolat paneljeit fekete G10-ből (FR4) készítettem el, ez a "hagyományos" G10-től annyiban tér el, hogy durvább szövésű üvegszálszövetet tartalmaz epoxigyantába ágyazva.
A nyitópöcökre sajnos nem találtam jobb megoldást egyenlőre, mint egy imbuszcsavart, de késöbb ha lesz mivel helyettesíteni ezt lecserélem. Képek itt.
2012. január 24., kedd
Linder Pimp
Norbi barátom nemrég hozott egy Linder bicskát, nem volt elégedett a markolat anyagával és mintázatával. Egy elegánsabb kést szeretett volna, modern és hagyományos anyagok felhasználásával. Amikor a biscka hozzám került, így nézett ki :
Az eredeti markolat "bakni" része, fekete micartából, a hátsó traktust pedig valamilyen (számomra ismeretlen) rétegezett fából készítette a gyár. Ezzel a markolattal (a hullámos minta ellenére is) kicsit "szürkének", lehangolónak nézett ki. Ezt kellett megváltoztatnom, úgy hogy elegánsabb és egyben vidámabbnak nézzen ki.
A fekete micartát szénszálas carbonra cseréltem le, a rétegezett fa pedig agancsnak adta át a helyét. Az eredeti bakni-markolat arányt egyharmad-kétharmad arányra cseréltem. A markolat alkatrészeit az eredeti csavarokkal rögzítettem, majd egybecsiszoltam és végül políroztam a kész markolatot. Képek itt.
Az eredeti markolat "bakni" része, fekete micartából, a hátsó traktust pedig valamilyen (számomra ismeretlen) rétegezett fából készítette a gyár. Ezzel a markolattal (a hullámos minta ellenére is) kicsit "szürkének", lehangolónak nézett ki. Ezt kellett megváltoztatnom, úgy hogy elegánsabb és egyben vidámabbnak nézzen ki.
A fekete micartát szénszálas carbonra cseréltem le, a rétegezett fa pedig agancsnak adta át a helyét. Az eredeti bakni-markolat arányt egyharmad-kétharmad arányra cseréltem. A markolat alkatrészeit az eredeti csavarokkal rögzítettem, majd egybecsiszoltam és végül políroztam a kész markolatot. Képek itt.
2012. január 21., szombat
Black Bear
Itt a mai nap termése, egy jó nagy kés. A hónap elején bemutatott félkész pengék közül ez a negyedik és egyben a legméretesebb is. A teljes hossza 27,7cm , a penge 14,4cm , 6mm vastag és 4,5 cm széles, a markolat 13cm hosszú. Igazából ez a kés a Grizly újra gondolt változata, kicsit "taktikaibb" a kinézettel , vastagabb és hosszabb pengével illetve markolattal. A penge munkálatairól , most nem írnék, hiszen a szokásos munkafolyamatokon esett át (csiszolás, savazás, kőmosás stb..) .
A markolat paneljei két részből állnak össze, a fekete színű az G10, a világos színű vékonyabb réteg Getalit . Az összeragasztott rétegeket csavarokkal rögzítettem a pengére, majd formára csiszoltam és kicsit políroztam.
Képek itt.
A markolat paneljei két részből állnak össze, a fekete színű az G10, a világos színű vékonyabb réteg Getalit . Az összeragasztott rétegeket csavarokkal rögzítettem a pengére, majd formára csiszoltam és kicsit políroztam.
Képek itt.
2012. január 19., csütörtök
Proto Folder
Na most egy olyan "dolgot" szeretnék bemutatni, amihez hasonlót még nem készítettem eddig.
Amíg a hőkezelt pengék megérkezésére vártam , belekezdtem egy saját bicska készítésébe. Mivel még nem készítettem hasonlót (csak fixeket csináltam).
Nem bíztam abban , hogy elsőre sikerül működőképes (használható) szerkezetet készítenem, ezért egyszerű alapanyagokat használtam hozzá. A bicska vázát (linereket) és a pengét is cirkula lapból készítettem, azzal a különbséggel, hogy a linerekhez 2,2mm, míg a pengéhez 3,5mm vastagot használtam.
A munkát, gondos tervezéssel kezdtem, először papíron, majd vékony műanyag lapból készítettem prototípúsokat (majd egy tucatot). Mikor meglett a "talánezmárműködikforma" a sablonokról a fémre rajzoltam át a formát és kivágtam őket. A két linert a négy távtartón áthaladó csavar fogja össze, ha pengével lefelé fordítva nézzük, akkor a jobb oldali linerben vannak a menetek, a baloldaliban pedig a besüllyesztett csavarfejek kaptak helyet.
A penge 10mm-es tengelyen fordul amit mind a két linerhez egy-egy 4mm-es csavar tartja a helyén. Kinyitáskor és becsukott állapotban is egy (ugyan az a fekete) csavar tartja a pengét , ami nyitott állapotban a bal oldali liner elejének , becsukva pedig ugyanennek a linernek az oldalára fekszik fel és így gátolja meg, hogy a penge a távtartókba ütődjön.
A bicsak vázát, az esztétika és a stabilabb fogás érdekében textilbakelitből csináltam rá paneleket, ezeket 2-2 csavarral rögzítettem.
Nem mondom, hogy tökéletesre sikerült. vannak gyermekbetegségei, túl erős a rugója, alig lehet becsukni (viszont nem kell félni a véletlen becsukódástól :), kicsit vaskos a fogása, és sorolhatnám. Ezek ellenében elégedett vagyok a végeredménnyel és tudom, hogy a következőnél (mert lesz az is) mit és miért kell máshogy csinálnom. Képek itt.
Amíg a hőkezelt pengék megérkezésére vártam , belekezdtem egy saját bicska készítésébe. Mivel még nem készítettem hasonlót (csak fixeket csináltam).
Nem bíztam abban , hogy elsőre sikerül működőképes (használható) szerkezetet készítenem, ezért egyszerű alapanyagokat használtam hozzá. A bicska vázát (linereket) és a pengét is cirkula lapból készítettem, azzal a különbséggel, hogy a linerekhez 2,2mm, míg a pengéhez 3,5mm vastagot használtam.
A munkát, gondos tervezéssel kezdtem, először papíron, majd vékony műanyag lapból készítettem prototípúsokat (majd egy tucatot). Mikor meglett a "talánezmárműködikforma" a sablonokról a fémre rajzoltam át a formát és kivágtam őket. A két linert a négy távtartón áthaladó csavar fogja össze, ha pengével lefelé fordítva nézzük, akkor a jobb oldali linerben vannak a menetek, a baloldaliban pedig a besüllyesztett csavarfejek kaptak helyet.
A penge 10mm-es tengelyen fordul amit mind a két linerhez egy-egy 4mm-es csavar tartja a helyén. Kinyitáskor és becsukott állapotban is egy (ugyan az a fekete) csavar tartja a pengét , ami nyitott állapotban a bal oldali liner elejének , becsukva pedig ugyanennek a linernek az oldalára fekszik fel és így gátolja meg, hogy a penge a távtartókba ütődjön.
A bicsak vázát, az esztétika és a stabilabb fogás érdekében textilbakelitből csináltam rá paneleket, ezeket 2-2 csavarral rögzítettem.
Nem mondom, hogy tökéletesre sikerült. vannak gyermekbetegségei, túl erős a rugója, alig lehet becsukni (viszont nem kell félni a véletlen becsukódástól :), kicsit vaskos a fogása, és sorolhatnám. Ezek ellenében elégedett vagyok a végeredménnyel és tudom, hogy a következőnél (mert lesz az is) mit és miért kell máshogy csinálnom. Képek itt.
2012. január 18., szerda
Kétél(t)ü
Végre megszületett a harmadik a hat hőkezelt penge közül. Egy ismerősöm által tervezett kis kétélű kés került most ki a kezeim közül. A penge 6mm vastag Sleipner (60Hrc) , a markolat G10 (szálerősített epoxi lap) . A késecske teljes hossza 16.5cm, ebből a penge 75mm , így a maradék 95mm-en kapott helyet a markolat, ami nem túl nagy, de kisebb nálam kezű embernek készült. Számomra a kés legnagyobb "különlegessége" a kétélű penge, mert ilyet még nem készítettem eddig, remegett is a térdem készítés közben :)
A pengét a szokásos savazással és "kőmosással" mattítottam, a markolatot csavarokkal rögzítettem a pengéhez (a csavarok furatait hőkezelés előtt elkészítettem). Képek itt.
A pengét a szokásos savazással és "kőmosással" mattítottam, a markolatot csavarokkal rögzítettem a pengéhez (a csavarok furatait hőkezelés előtt elkészítettem). Képek itt.
2012. január 15., vasárnap
Medium Panther
Úgy érzem, ma is eredményes napot zártam, hiszen befejeztem a hőkezelt pengék közül a másodikat. Formailag nagyon hasonlít az előző késre , igazából csak méretbeli különbségek vannak. A teljes hossz 22,2cm, ebből a penge 11,7cm , 6mm vastag és 4cm széles. A penge anyaga K110, 58Hrc-re edzve Kincsesbányán.
A munkálatoknak ugyan úgy mint az előzőnél , a készre csiszolással kezdtem. Ezután nekiálltam a markolatnak, ami textilbakelitből és getalit fiberből áll össze. A markolat felültét kísérlet képen most apróbb bemarásokkal struktúráltam (fogása eddig jónak tűnik).
A pengét a szokásos módon mattítottam (sav+P2000), majd összeszerelés után kialakítottam rá az élaszalagot és készre éleztem. Képek itt.
A munkálatoknak ugyan úgy mint az előzőnél , a készre csiszolással kezdtem. Ezután nekiálltam a markolatnak, ami textilbakelitből és getalit fiberből áll össze. A markolat felültét kísérlet képen most apróbb bemarásokkal struktúráltam (fogása eddig jónak tűnik).
A pengét a szokásos módon mattítottam (sav+P2000), majd összeszerelés után kialakítottam rá az élaszalagot és készre éleztem. Képek itt.
2012. január 14., szombat
Panther
Végre a héten megjöttek a vasak a hőkezeldéből :). Ma bele is kezdtem az esőbe, sőt nem csak belekezdtem, hanem be is fejeztem. Ennek a késnek a pengéje Sleipner-ből készült, a Kincsesbányai hőkezelésnek köszönhetően 60 Hrc keménységű!
Mikor visszakaptam a pengét, először véglegesre csiszoltam a pengét, mivel a hőkezelés miatt vastagabbra hagytam, mint a végleges forma. A markolat csavarjainak a helyét és a markolat alatti könnyítő furatokat még a hőkezelés előtt megcsináltam. A hőkezelés előtt kicsit előre dolgoztam és a markolat paneleket már a penge nyers állapotában a pengére alakítottam, úgyhogy ma aránylag könnyű dolgom volt. A paneleket textilbakelitből csináltam,melyek alá 2mm vastag műanyag fibert ragasztottam. A felület kialakítása után a markolatot pácoltam, majd a felületét visszacsiszoltam, így kaptam ezt a foltos (párducos) mintázatot.
A pengét csiszolás után savval marattam és P2000-s csiszoló vászonnal véglegesítettem. Összerakás után kialakítottam rajta az élszalagot és körbecsiszoltam a kés kontúrját, így a pengeháton a hamis fokél alkalmas kaparóélnek és a szikravetőt is jól indítja. Képek itt.
Mikor visszakaptam a pengét, először véglegesre csiszoltam a pengét, mivel a hőkezelés miatt vastagabbra hagytam, mint a végleges forma. A markolat csavarjainak a helyét és a markolat alatti könnyítő furatokat még a hőkezelés előtt megcsináltam. A hőkezelés előtt kicsit előre dolgoztam és a markolat paneleket már a penge nyers állapotában a pengére alakítottam, úgyhogy ma aránylag könnyű dolgom volt. A paneleket textilbakelitből csináltam,melyek alá 2mm vastag műanyag fibert ragasztottam. A felület kialakítása után a markolatot pácoltam, majd a felületét visszacsiszoltam, így kaptam ezt a foltos (párducos) mintázatot.
A pengét csiszolás után savval marattam és P2000-s csiszoló vászonnal véglegesítettem. Összerakás után kialakítottam rajta az élszalagot és körbecsiszoltam a kés kontúrját, így a pengeháton a hamis fokél alkalmas kaparóélnek és a szikravetőt is jól indítja. Képek itt.
Címkék:
bakelit,
fiber,
késkészítés,
savmart,
sleipner,
taktikai kés
2012. január 3., kedd
Egy kis előzetes
Kezdeném azzal, hogy Mindenkinek Boldog, Késekben Gazdag Újévet Kívánok!
A fenti "kémfotón" a téli szabadság alatt készült félkész pengék láthatók. Pont mint a kínai piacon: "minden méret minden fazon" :) Azért csak félkész pengéket mutatok most be, mert ezek még hőkezelésre várnak és ezeken ezt a fontos eljárást nem én fogom elvégezni, hiszen ezek már "rendes" késanyagból vannak. A felső négy alapanyagaként Sleipner szolgált, az alsó kettőhöz pedig K110-et (D2) használtam. Mind a két acélfajta a hidegmunkaacélok népes családjába tartozik, az optimális edzett keménységük 59-60 Hrc. Lényegesen jobban ellenállnak a savaknak és a lúgoknak mint az általam kedvelt rugóacél, bár ezek is hajlamosak a foltosodásra.
Mivel nem nagyon készítettem még ilyen acélokból kést (kivéve a Slepi bárd) , hatalmas kíváncsisággal várom , hogy a hőkezelés után kézhez kapjam őket. Igyekeztem annyira előkészíteni a pengéket amennyire csak lehet, értem ezalatt, hogy már csak a felmarkolatozásuk , felületkiképzésük (polír, kőmosás stb..) és a végleges élezésük legyen hátra. Ha minden jól megy, a jövő hét végén már vissza is kapom őket és neki állhatok a "finiselésüknek" , aztán majd az elkészülés sorrendjében be is mutatom mindet.
Hát egyenlőre ennyi így évkezdésre. Még jelentkezem!
A fenti "kémfotón" a téli szabadság alatt készült félkész pengék láthatók. Pont mint a kínai piacon: "minden méret minden fazon" :) Azért csak félkész pengéket mutatok most be, mert ezek még hőkezelésre várnak és ezeken ezt a fontos eljárást nem én fogom elvégezni, hiszen ezek már "rendes" késanyagból vannak. A felső négy alapanyagaként Sleipner szolgált, az alsó kettőhöz pedig K110-et (D2) használtam. Mind a két acélfajta a hidegmunkaacélok népes családjába tartozik, az optimális edzett keménységük 59-60 Hrc. Lényegesen jobban ellenállnak a savaknak és a lúgoknak mint az általam kedvelt rugóacél, bár ezek is hajlamosak a foltosodásra.
Mivel nem nagyon készítettem még ilyen acélokból kést (kivéve a Slepi bárd) , hatalmas kíváncsisággal várom , hogy a hőkezelés után kézhez kapjam őket. Igyekeztem annyira előkészíteni a pengéket amennyire csak lehet, értem ezalatt, hogy már csak a felmarkolatozásuk , felületkiképzésük (polír, kőmosás stb..) és a végleges élezésük legyen hátra. Ha minden jól megy, a jövő hét végén már vissza is kapom őket és neki állhatok a "finiselésüknek" , aztán majd az elkészülés sorrendjében be is mutatom mindet.
Hát egyenlőre ennyi így évkezdésre. Még jelentkezem!
2011. december 28., szerda
Steal F. II. Desert
Amikor a Steal F. II. pengéjét készítettem, valami megmagyarázhatatlan okból két egyforma pengét csináltam. Az egyiket még akkor, októberben be is fejeztem, de a másikat csak ma vettem újból elő. Első ránézésre egyforma mind a két penge, bár az utóbbin kontúrosabb és magasabban húzódik a leélezés vonala. Az igazi eltérés a markolat anyagában és annak kialakításában van. Alapanyagként a markolathoz textilbakelitet és fekete műanyag fibert használtam, a jobb fogás és csúszásmentesség érdekében , a markolat egész felületére kis bemélyedéseket csiszoltam. A paneleket most is mint az elsőnél, csavarokkal rögzítettem, így ezek a későbbiekben bármikor cserélhetők. Képek itt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




















