Cirkula

Mostanában a"nagy kések" szezonja van, legalábbis nálam :) Ez azt jelenti, hogy egyre emberesebb méretű késeket készítek. A mostani darabnak az anyaga a régi jól bevált cirkula (körfűrész) lapból van , ráadásul egy igen méretes korongból lett kivágva. Ennek a halefnak a méretei : teljes hossz 31cm, ebből a penge 19cm és 3,2 cm széles, a pengevastagság 4mm. Ha nagyon hivatalos szöveggel akarnám leírni a kés jellemzőit valami ilyesmi lenne : a penge forma kialakítása Clip point, az élszalag típusa Flat Grind (lapos él)a pengeháttól indul és vékony élszalagban végződik, a hamis fokél kialakítása a könnyebb szúrást teszi lehetővé, a penge és a markolat  találkozásánál  kialakított vájatok ujjtámaszként funkcionálnak. A markolat első része szarvasagancsból készült, míg a hátsó rész irokóból lett kialakítva, a markolatot két 4mm-es tömör és egy 10mm-es réz csőszegecs tartja a helyén, utóbbiba csuklószíjat is köthetünk . A formája elsőre  Bowie késre  emléleztet, ezt próbálja ellensúlyozni a pengébe mart stilizált szarvastrófea, ezzel is utalva a kés használójára, akinek a monogramja is belekerült a pengébe.
 Hát ennyit a "tudományos"szövegből, képek itt.

Kard ki kard!

Az elmúlt hetek alatt olyan dologba fogtam, amely igazi kihívás volt számomra...megkértek készítsek egy 1811 M mintályú magyar tiszti szablyát , képek és leírás alapján... Eddíg főképp késeket csináltam eltekintve egy-két dísznek szánt Katana utánzattól, de mivel magyar kardról van szó éreztem , hogy meg kell csinálnom, és hasznos tapasztalatokat szerezhetek az elkészítése közben.
  Tehát kb. három hete nekiveselkedtem a tervezésnek, elöször méretarányos rajzokat készítettem a képek  és leírások alapján .
  A kard pengéje egy közepes keménységű acélból készült (4mm vastag, 28mm széles és 86cm hosszú), ezt kovácstűzben hajlítottam, de az él kialakítását már csiszolással alakítottam ki, és gép hiányában ezt is kézzel políroztam ki.
  A hárítóvas kialakítása rendesen feladta a leckét, mivel soha nem csináltam ilyet... ezt két különálló darabból csináltam (jobb és bal oldal), majd összehegesztettem a két darabot ezután egybecsiszoltam és políroztam.
  Az "S"alakú kézvédő elkészítése nagyon egyszerű volt (a belső oldalának a polírozása viszont annál nehezebb) .
  A kard markolata két részből áll, egy belső bőrözött fa részből és egy külső fémből. A fa markolatrészt platánból csináltam, és vékony fekete marhabőrrel borítottam be. A fém része 1.5mm vastag vaslemezből hajlítással és rengeteg kalapállással alakítottam ki.
  A hárítóvasat, markolatot és kézvédőt egymás után ráhúztam a pengére és egy csavarral rögzítettem a markolat végén, a csavar fejét összerakás után olvasztott cinnel öntöttem ki,mivel elég furin nézett ki egy régimódi kard végén egy torx fejű csavar... most szegecsnek látszik :)
  Mivel karácsonyi ajándéknak szánták, a pengébe savaztam a leendő gazdája nevét és a 2010-es dátumot. A hárítóvas is savmart mintázatot kapott.
  Minden kardhoz tartozik egy hüvely is , a leírás alapján ennek a kardnak fa tokja volt mind két végén fém verettel. A hüvelyt platánból csináltam, majd sok-sok csiszolás után lakkfeketére festettem. A fém vereteket 1mm vastag vaslemezből kalapáltam ki, ezeket is políroztam.
 Képek itt.

Erdőjáró

Megint egy új hónap, és egy új kés.Az elmúlt 1-2 hetet aktív műhelymunkával töltöttem, egy a 1930-as években készített ráspolyt igyekeztem késsé alakítani . Az alapanyag mérete miatt ( 30cm hosszú 3.5cm széles és 7mm vastag!) igen méretes kés képe kezdett körvonalazódni bennem. A hagyományos formavilágott igyekeztem követni, hiszen a penge anyaga sem egy szupermodern késanyag, díszítés képpen meghagytam a ráspoly mintázatát a pengében.  A nyelet irokóból csináltam, melyet tömör réz szegecsekkel  és ragasztással rögzítettem a pengéhez. Pácolás után egy egész éjszakán át favédő olajban áztattam, így elkerülhettem a lakkozást, ezáltal a nyél nagyon jól ellenáll a víznek. Sajnos a viszonylag vastag pengeanyag miatt elég súlyos egyéniség lett az új kés ( 400g) , de legalább érzi az ember ha az oldalára akasztja:)   Képek: itt.

Vadászkiállítás

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy amatőr késfabrikátor aki megtudta, hogy  kicsiny kis falujában vadászkiállítás lesz. Gondolt egyet magában, és megkereste a szervezőket... lényeg a lényeg, kaptam egy asztalkát a sarokban ahova kiállíthattam szerény kis (saját gyártmányú) késgyűjteményem "vadászosabb" darabjait. Csináltam gyorsan egy-két késtartó állványt és levittem kilenc kést. Eléggé eltörpültek a rengeteg trófea között, de legnagyobb megelégedésemre sok ember (köztük számos vadász is) érdeklődéssel időzött az asztalkám elött :)  Képek itt.

Csonthéjas

Itt az ősz, beértek a csonthéjasok, így van ez az én műhelyemben is :) most egy a kishazánkban oly kedvelt fazonú vadászkést készítettem. A pengéhez magas Wolhram tartalmú acélt ( W18Cr4V) használtam , mivel a kést főként nyúzásra fogják használni, és ez az acél igen jól tartja az élét, igaz nem rozsdamentes de ha napi használatban van, nem fog rozsdásodni. A nyélhez (markolathéjhoz) szarvasagancsot használtam, melyet egy vadász cimborámtól kaptam. A pengét elöször fényesre políroztam, majd az él felett savval mattítottam meg diszítés gyanánt :)  A szegecshelyeket most is csak vídiás fúró segítségével sikerült kifúrni (kiszenvedni) ,ezekbe kerültek az 5mm átmérőlyű rozsdamentes szegecsek. Képek itt.

Tengizi skorpió

15-16 éves lehettem mikor az egyik ismerősöm kint dolgozott Tengizben (Kazaksztán), szabadnapjain "skorpió vadászattal" ütötte el az időt...Na ebből a  vadász zsákmányból kaptam egyet én is , kis vörös skorpió, műgyantába öntve, sok-sok évig őrizgettem, de most végre megtaláltam a méltó helyét. A kés melynek a nyelébe "aplikáltam" a skorpiót, elég méretes darab lett (33cm, ebből a penge 19cm). A penge megint HSS lapból készült, a nyél iroko pácolva,a penge közepén terepminta szerü maratás fut végig . A legnehezebb feladat a nagyméretű penge polírozása volt, sajna se komoly csiszológépem, se igazi polirgépem  nincs ,így csiszolás után vizes polírpapírral kézzel csiszolom a pengét. A polírozást 400-as vízpapírral kezdem és 2000-s papírral felyezem be, a végső polírozást az általam polírgépnek titulált masinámon( mosógépmotoron egy vastag filckorong) végzem némi fémtisztító paszta bevonásával. A lényeg hogy mire számomra elfogadható fényűvé és karcmentessé varázsolom a pengét, az ujjaimról rendesen eltűnik az ujjlenyomat  a sok kézi polírozástól, de hát szegény ember vízzel főz és kézzel políroz :) Képek itt.

Megint egy Farkas.

Itt a "Farkas" sorozat legújabb és egyben legnagyobb tagja, annyira megtetszett a nyúzó(k) formája, hogy eldöntöttem csinálok egy "nagy testvért". Igyekeztem olyan kést csinálni ami formailag és funkcionálisan is hasonlít az előző két késhez. Pengeanyagnak ismét HSS fűrészlapot használtam , a nyél irokóból készült, és a jól bevált maratott minta is rá került. A másik két késhez képest ez igen nagynak tűnik (teljes méret 26cm), és formailag elöszőr egy KUKRI jut róla az eszembe. Rövid tesztnek is alávetettem, kicsit "orrnehézre" sikeredett, de ez a tulajdonsága teszi alkalmassá arra, hogy egy suhintással átvágjunk vele akár 2-3 cm vastag ágakat. Na a lényeg, hogy leteszteltem, kint az udvaron álló diófát vettem vele célba, egy hüvelykujj vastagságú ág amúgy is rossz irányba nőt :) az első jólirányzott vágással megszabadítottam a fát a "felesleges kinövésétől"...aztán több suhintással ( kb: 50 :) apró forgácsot csináltam belőle.
Képek itt.

Indián

Egy olyan kést szeretnék most bemutatni, ami már közel 20 éve megvan. A napokban megint a kezembe került, kivettem a tokjából és megláttam hogy az egész pengét kiütötte a rozsda (legalább 5 éve ki sem vettem belőle). Sajnáltam nagyon, ezért nekiálltam  a "felújításnak", kicsit alakítottam is a pengén mert nagyon hasas (íves) volt a pengéje és így nem igazán lehetett pl. szeletelni vele.Tehát kissebbre vettem a penge ívét és újra csiszoltam, políroztam az egészet beleértve a nyél réz szegecseit is. A széles penge színte kínálta magát ,hogy valamivel díszítsem...hosszas agyalás után több verzió is eszembe jutott. Mivel nem hasonlít sem vadász , se taktikai késre, az indiánfejre esett a választásom (bár nemtudom láttak e az indiánok dámszarvast agancsot, amiből a nyél készült..). A mintát először egy papírra rajzoltam, majd a leragasztott pengére indigóztam, ezután következett a legnehezebb ( legtökölősebb ) része, a kivágás, kb 2 óra "szemmeresztgetés" után kivágtam a kirajzolt részeket. A maratás 5-6 percig tartott, ennyi idő elég , hogy a minta 2-3 tized mélyre maródjon az anyagba. Folyóvízes öblítés után következett a minta kitisztítása-fényesítése, még egy utolsó polírozás plussz élezés, és kész . Ennyi év után igazán kijárt neki a felújítás, és azthiszem sokkal szebb lett mint újkorában volt. Képek itt.

Bear, az én medvém

Pár éve őrizgettem már egy vastagabb(6mm) gyorsacél darabkát, a napokban megint a kezembe került...A vastagsága miatt úgy döntöttem, hogy valami "túlélős" Bear Grylls féle kést csinálok belőle. A kivágással és az él kialakításával nem volt igazán gondom, de a szegecshelyek kifúrásához ki kellett lágyítanom,ami külön jót tett a pengének, mert igy nem olyan rideg és törékeny. A nyél fehér kőrisből,a kézvédő alumíniumból készült. A tesztelés még hátravan, de az éltartóssága miatt nem aggódom. Képek:itt.

Farkas Kölyök

  Itt a második nyúzó, ill. nyúzócska. Annyira megtetszett az első ,hogy gondoltam csinálok egy utcai (8cm alatti pengehossz) változatot, amit bátran hordhatok magammal. A pengeanyag ugyanaz mint a nagynál (HSS fűrészlap) , a forma is hasonló, a nyél cseresznyefából készült, bár ez a pácolás miatt nem igazán felismerhető :(  Kis mérete ellenére nagyon kézbeillőre sikeredett, még ezzel sem nyúztam, de akik eddíg látták (tapogattál:) elismerően bólogattak . Végül a polirozás után belemartam a már jól bevált farkas mancs lenyomatot, hogy még jobban hasonlítson a nagy "testvérére". Képek itt.

Skinner Wolf az első nyúzó(m)

Kezdődik a vadász szezon, ezen felbuzdulva elhatároztam, hogy kipróbálom magam a vadászkések készítésének világában. Egy vadász ismerősömmel beszélgettünk a napokban a késekről (mimásról beszélhettünk volna) , mutattam neki párat a késeim közül. Megkért hogy tervezzek neki egy nyúzó kést, terveztem, rajzoltam, és úgy megtetszett a tervem , hogy elkészítettem a Nyúzót még mielött megmutattam volna a vadász ismerősömnek. A penge anyaga az álltalam kedvelt HSS fűrészkorong, a nyél anyaga selyem akác, szerettem volna minél "vadászosabb" külsőbe bújtatni az első nyúzóm, ezért stilizált farkas nyomot savaztam a pengébe. Nyúzásra még nem használtam, de nagyon kézbeillő, és a rövid nyél többféle fogást tesz lehetővé, remélem alkalmas lesz a feledatra. Képek : itt.

Tűzzel-vassal!

Igazából : tűzzel a vasat.. kifejezés illene ide. Úgy gondolom minden amatőr "késfabrikátor" agyán (fejében) átvillan az a gondolat : kovácsolt kést csinálok... hát ma rajtam is átvillant :) Alapanyagként egy régi laposreszelőt használtam, rögtönzött kovácstűzhelyem samott téglákból (hőtárolós kályhából maradt) készült melyet egy csigaházas ventilátor "fújtatott", kovácsszénnek sima egyszerű grill faszenet használtam. Üllőm sajna nincs, de az én kovácsolási szintemhez tökéletesen megfelelt egy tízkilós nagykalapács  a földön. A kés (mert én késnek tekintem a végterméket ) nem lett valami designos, de ez az első kovácsolt művem és bár vannak hibái első próbálkozásnak nagyon megfelel (legalábbis én elégedett vagyok vele:) Képek: Itt

Fiatal tervezők ...

Két fiatal "tervező" által papírra vetett kést szeretnék bemutatni. Az egész úgy kezdődött hogy egy délután nagyon unatkoztak a fiaim, kitaláltam rajzolják le mindketten azt a kést amit szeretnének hogy elkészítsem nekik. Rövid rajzolgatás után megszülettek a "tervrajzok", két rövid délután alatt elkészítettem a késeket. Pengeanyagnak maradék fűrészkorongot használtam, a kések markolata parafa borítást kapott , egyiket pácoltam, a másik csak olajos beeresztést kapott. A pengék díszítésén változtattam kicsik saját ízlésem szerint, de a "halálfejes" motívum elmaradhatatlan volt, mind két kést savas maratással díszítettem. Amíg a késeken dolgoztam a kis tervezőim ott topogtak mellettem, nagyon várták a késztermékeket, minden munkafolyamat után "ellenőrizték" a munkámat. Dávid (9éves) karom szerű kése készült el elsőnek, aztán hamarosan Dominik (8éves) is kézbe vehette kését. Nagyon örülök hogy mind két kés elnyerte a tetszésüket, hiszen fontos az utánpótlás "képzése" (bár lehet még egy-két év eltelik mire saját maguknak csinálnak kést, vagy esetleg nekem :) Képek itt.

Született július 4-én.

Valójában a kés 3-án "született", a július 4. édesapám születési dátuma (nem Tom Cruise filmjéhez készült). Ajándékba készítettem neki, a penge anyaga a nálam már jól bevált fürészkorong.a nyél anyaga irokó. Mivel nem használatra,hanem dísznek készült (persze bátran lehetne használni is,csak nem rozsdamentes) , nem tokot, hanem egy aztali tartót "faragtam" hozzá. A tartó irokóból és marhabőrből van, a bőrt kárpitos szegekkel rögzítettem a fához. A pengét sikerült meglepően jól felpolíroznom, a nyelet kétféle páccal pácoltam és antikoltam.  Egy különleges kést akartam ajándékozni egy számomra különleges embernek. Nem akarok sokat írni róla , beszéljenek inkább a képek.

Zsinóros

Tervek nélkül fogtam bele a Zsinóros készítésébe, csak szabad kézzel felrajzoltam az anyagra, ami most egy elkopott leselejtezett fűrészkorong . Olyan kést akartam csinálni amihez hasonló nincs a már meglévő halefjaim között. Aránylag rövid idő alatt végeztem vele, minél jobban haladtam , annál inkább siettem(siettettem ) a következő fázist, nagyon kíváncsi voltam már a "késztermékre"...pörögtem nagyon ...kivágtam-köszörültem-csiszoltam-fúrtam... hja fúrás külön kihívást jelentett, bazi kemény anyag a fűrész...sima fémfúróval csak "fényesítettem", kiköszörűltem egy vídiás falfúrót fémre, az vitte mint a vajat. Sajnos gép hiányában még mindíg nemtudok igazán szép polirozott felületet csinálni, pedig ezen a késen voltak elég mély karcok, amiket még fűrész korában szerzett :) eszembe jutott valami : a körkörös csiszolás frankón elrejti a karcokat. Állványos fúró + egy nagyobb facsavar+ egy kis csiszolóvászon amit a csavar fejére ragasztottam, több-kevesebb sikerrel szabályosnak kinéző csiszolást produkáltam. A zsinór egyszerű fehér fűnyíró berántó zsinór volt, de szürkére festettem.

20 perc

Ezt a pöttömnyi "kést" 20 perc alatt csináltam. Az alapanyag gyalugép kés amely nem rozsdamentes, viszont éltartó, vastagsága 3.4mm . Pakolgatás közben akadtam rá az alapanyagra, sajna csak ekkora darab volt belőle ( 6.7cm), de próbáltam kihozni belőle valamit, valami hasznosat. Első ránézésre elég használhatatlannak tűnhet (én is így gondoltam), de kellemesen csalódtam :) kis méretét ellensúlyozza hogy borotva élesre lehetett fenni, olyan mint egy miniatűr tapétavágó. Pár órája csináltam, de már használtam blankolásra, doboznyitásra. Lehet hogy nem ez a leghasznosabb kés amit készítettem , mégis nagyon örülök neki,ha lesz egy tokja, akár zsebre is vághatom, és bárhol használhatom.

Harmincnyolcas

Rég nem csináltam új kést...de most megint "ihletet" kaptam! A napokban turkáltam a neten, és rátaláltam egy nagyon jó, színvonalas késes Blog oldalra (AMA-tőrök).Találtam rajt egy bejegyzést olcsó késanyagról, a reszelőről :)bakker!! hiszen nekem is van használaton kívüli(használhatatlan) reszelőm. Előtúrtam a műhely mélyéről, a tervezéssel nem töltöttem sok időt, menet közben alakult ki a végleges forma.sajna komoly gépekkel nincs felszerelve a szerény műhelyem , így elég komoly kihívás volt megmunkálnom a reszelőt, hiszen pont egy fémmegmunkáló anyagot próbáltam késsé alakítani. Három órányi köszörülés és csiszolás után végre elkészült , legalábbis azt gondoltam (lásd a fejléc képén)...de hiányzott róla valami, kicsit vékonykának találtam a markolatot, nem volt olyan biztos a fogás rajta...kellett rá markolat héj, volt még afrikai irokó fából egy kicsi darab , ebből csiszoltam ki a markolat héjat. Szegecselni szerettem volna, de a reszelő keményebbnek bizonyult mint a fúróm, ezért úgy ragasztottam. Rápróbáltam... hiányoztak róla a szegecsek...eszembe jutott az egyik kedvenc késgyártóm kése.. AL-MAR ,gyerekorom óta őrizgettem egy 38-as special lőszer hüvelyét, nem kis munka volt megkeresni, de meglett és az eredménnyel nagyon elégedett vagyok. Még egy kis pácolás , lakkozás és kész! Ugyan tokot még nem csináltam hozzá, de így is az aktuális kedvencem lett a Harmincnyolcas! Remélem rajtam kívül másnak is elnyeri a tetszését.