Dark Hachet

Akik esetleg regisztrálva vannak a Késportálon azoknak ismerős lehet ez a bárd, de itt azt hiszem még nem mutattam be.
  A cél egy erősen taktikai vonalat idéző "bárd" készítése volt, ami mint az eddig általam készített összes bárd, inkább egy hegy nélküli kés mint bárd.
 A pengehátig felköszörült pengét Sleipnerből készítettem , egyenes leélezéssel és élszalaggal. A markolat zöld fiberből, réz csőszegecsből és textilbakelitből áll össze.
  A penge felülete feketére lett savazva a taktikaibb hatás kedvéért, a markolat pedig esőcseppszerű anso mintát kapott.A markolat végén törővég, a pengeháton kaparóél található.
 Képek itt.

Tanto X

Megint egy nagy kés :) Kísérletezgettem kicsit a tanto pengeformával és a Rangerek markolat formájával , ez lett belőle. A penge a már jól bevált 6mm vastag Sleipner-bőr készült, a markolat pedig a szintén "jól működő"  textilbakelitből. A kés teljes hossza 280mm,  a penge a markolatig kereken 150mm. A leélezése egyenes, egyenes élszalaggal, a pengeháton és a markolat hátán ujjtámasz, plusz kaparóél, a markolat penge felőli tövénél egy plusz ujjvájat a könnyebb "faragási fogáshoz" és üvegtörő heggyel a markolat végén. Apropó, a markolat mintázatát az eddig bemutatottaktól eltérően, nagy átmérőjű csiszoló korongon készítettem el. A  nagyméretű bemélyedések látszólag véletlenszerűen helyezkednek el, de igazából mindegyik pont ott van, ahova a kést fogva a kéz ujjai fekszenek fel. Kicsit tartottam a nagyméretű mintától, de többször megtapogatva kiderült, hogy elég stabil és kellően kényelmes fogást ad többféle fogásmódban is (valószínűleg találkozhattok még ezzel a mintázattal a késeimen a jövőben).
  A felület "finoselését" a szokásos módon, savazással és kőmosással alakítottam ki, hogy ne lógjon ki az eddig bemutatott kések sorából. A markolat színeit  pácolással és a pác visszacsiszolásával alakítottam ki.
Ja, a markolat rögzítését most is csőszegecsekkel és ragasztással oldottam meg és a markolaton helyet kapott egy külön zsinórfurat is. Képek itt: itt.

Black Ranger Plus

Hát nagyon úgy néz ki, hogy mostanában csak nagy késeket tudok bemutatni. Ez a mostani egy Ranger XL átgondolás, egy hosszú évekig taktikai egységben szolgáló ismerősöm számára. A fő "csapás irány" a következő volt : masszív kellően vastag penge (Sleipner lett, 6mm vastagságban), viszonylag nagy pengehossz (165mm hosszú penge) , matt fekete kivitel, fekete struktúrált markolat törővéggel , hamis fokél és zord fekete kinézet. A megálmodott paraméterek alapján a kés teljes hossza 295mm , ami 48dkg-os súllyal párosul. Az alap Ranger Xl-től a forma csak annyiban változik, hogy kicsit hosszabb a penge és a pengehát az ujjtámasztól egészen a hamis fokélig egyenes vonalban keskenyedik.A markolatforma gyakorlatilag a jól bevált Ranger markolat,csak ennél kicsit megvariáltam a hüvelykujjtámasz barázdáit (kicsit lejjebb süllyesztettem a pengehát síkjától) emiatt a markolat penge felőli felső "sarkán" is van némi változtatás. A markolat csuszás mentességét "anso" szerű mintázattal oldottam meg, ami nem túl mély, hogy taktikai kesztyű nélkül is biztos és kényelmes fogást adjon. A markolat panelek fekete FR4-ből készültek és ragasztó-csőszegecs "kombó"-val rögzülnek a pengéhez. Mivel matt fekete felület volt a kívánság listán, ezért az egyész pengét még az összerakás előtt több rétegben feketésre savaztam, egyedül az élszalag maradt fényes. Csabi barátom készít hozzá egy fekete , "sallangmentes" taktikai tokot és máris "harcra kész" lesz a kicsike. Képek itt.

Ranger XL, a nagy testvér :)

Megszületett a legnagyobb Ranger, ami a sorozat legnagyobb tagja. Az alapanyagai az előzőekkel megegyezők, a penge Sleipner (60Hrc) a markolat textilbakelit fekete fiberrel és réz csőszegecsekkel kombinálva. Azt hiszem ez egy "igazi" erdőjárós kés lett, amivel könnyedén tudunk akár egy vastagabb ágat is lecsapni,tüzelőt aprítani az erdei ebédhez, de hasznos társunk lehet az ebéd elkészítésénél is az alapanyagok feldarabolásánál, köszönhetően a majdnem pengehátig tartó leélezésnek.
  A Sleipner nem rozsdamentes acél, de igen jól tűri a korróziót, ennek fokozására kezeltem a pengét savval, amitől még egy kicsit javult a korrózióállósága. a látvány kedvéért kicsit( amolyan érintőlegesen) megmutattam neki a kőmosó masinámat :)
  A markolat textilbakelit anyaga, tapintásra valahol a G10 és a micarta markolatok között van, vizes kézzel is stabil fogást ad használat közben. Ezt hivatott segíteni az aránylag (látszólag) durva felületi struktúrálás és a recézett ujjtámasz. A hátsó csőszegecsbe markolatzsinór fűzhető, ami hasznos lehet a lendületesebb sujtásoknál.
  A pengeháton, mint mindegyik Ranger-en ezen is kaparóélet alakítottam ki, amit tűzgyújtásnál (szikravető indításakor) és ágak "háncstalanításánál" tudunk használni.
   Képek itt.

Műhely (titkok)

Hát, jó rég nem írtam már ide, kicsit összejöttek a dolgok, de most itt vagyok megint.
Ez a bejegyzés egy kis műhelybemutató lesz, mivel többen kérdeztétek email-ben, hogy milyen gépeket használok a késeim elkészítéséhez.
   Nem kell ám valami komoly szerszámokkal és  gépekkel teletömött nagy hangárra gondolni, hiszen a garázsom egyik végében alakítottam ki a műhelyemet. A felszereltsége 1-2 gyári (hobbi ) és pár általam készített gépből illetve számtalan kéziszerszámból áll.
  A fenti panorámaképen igyekeztem megmutatni az elrendezését, ami részben tudatos , részben pedig a nem túl nagy helynek köszönhető, hiszen éjszakánként be kell férnie a kocsinak is. Egy gyors felsorolás balról jobbra: egy kis hobbi szalagfűrész, ezt használom a markolatok kivágásához, főleg fákhoz , de az néha agancsot és csontot is vágok vele.

 A műhely végében egy hosszú satupadot alakítottam ki, ezen helyeztem el az állványos fúrót (ami szintén nem egy komoly darab , aszt hiszem teszkós) viszont minden fúrási feladathoz ezt használom és még mielőtt elkészítettem volna a csiszológépeimet, a kések leélezését is ezzel végeztem.

A satupadon kapott helyet még egy kisebb és egy nagyobb satu, a kicsit a finomabb munkákhoz ( ujjtámasz kireszelésénél, markolat megmunkálásoknál) használom, míg a nagyobbat a durvulós  feladatokra(főleg flexeléshez, hegesztéshez és szegecseléshez) szoktam igénybe venni. A két satu között helyeztem el egy excenter szorítót, ami a szokványos késsatut hivatott helyettesíteni, amit általában az anyagok darabolásánál veszek igénybe.

A satupadtól balra, találhatók azok a masinák, amiket talán a legtöbbet használok míg egy kés elkészül. A függőleges szalagcsiszolót készítettem először , az elkészítéséhez gyakorlatilag "fémhulladékot" hasznosítottam.

 Az alapanyag kivágása után ezen csiszolom körbe a kés kontúrját és az asztal levétele után a   leélezést is ezen készítem el.

A görgőket igyekeztem úgy megcsinálni, hogy a segítségükkel az íveket is ki tudjam csiszolni.

A másik masinát nem túl rég fejeztem be, ez egy vízszintes csiszológép, amin a kisebb belső íveket csiszolom ki kontúrozáskor és a vízszintes asztalán is lehet a hosszabb egyeneseket csiszolni.

Ezen készítem továbbá az ANSO szerű markolat mintázatokat, és a markolat körbecsiszolását is.

Már csak két kisebb masina maradt a bemutatóból , a nagyobbik (szép kék :) ) valaha egy köszörű volt , legalábbis annak készült a néhai Szovjetunióban . Én polírozásra használom, miután lecseréltem a köszörűkorongot egy nemez (filc) korongra. A másik kis izé, egy "noném" köszörűcske, amit szinte kizárólag a fúróköszörülésre használok de arra is csak ritkán .

Hát ennyi lenne szegényes műhelyem gépesített fele. Ezeken a masinákon kívül használok még rengeteg kéziszerszámot, többek között reszelőket, fűrészeket, kalapácsokat és egyedileg készített mindenféle feladatcentrikus bigyókat.

Remélem nem untattalak benneteket, a következő bejegyzés ígérem már késekről fog szólni.