Itt a harmadik a négy félkész penge közül :) Ez a kés a pengeanyag és a szegecsek kivételével semmiben nem hasonlít az előző két késhez . Igyekeztem a késeket úgy készíteni, hogy ne legyenek sablonosak de mégis tükrözzék a saját "stílusomat". Ennél a "bökőnél" a végső csiszolás után pengét savas fürdőbe raktam. Eredetileg csak egy mattítot réteget akartam létrehozni a felületén, a savba helyezés után az időt kihasználva belekezdtem "Igor" élezésébe. Az általában 3-4 percig tartó "fürdetés" közel 20 percig tartott, és a mattított felület helyett egy erősen barázdázott , mélyen maratott felületű pengét találtam a sav alatt (mivel teljesen belefeletkeztem az élezésbe) . Először még a vér is megfagyott bennem és elhagyta szám néhány keresetlen szó...és látható lett az arcomon a döbbenet többféle változata. Miután jól kikáromkodtam magam, azért lemostam a savmaradványokat és átcsiszoltam a felületet vizes polírpapírral, és egyből átváltott az arcomra kiült döbbenet kaján vigyorrá. Olyan klassz maratott felületü pengét tartottam a kezemben...hmm..ha szándékosan akartam volna ilyet tuti nem sikerül.Na a lényeg , a penge nagyon egyedi mintázatot kapott, kicsit talán damaszt pengére hasonlít és ennek nagyon örülök. Ezt a maratott pengét nem akartam "elrontani" egy fényes baknival, úgy döntöttem , hogy a nyélen kívűl semmi mást nem teszek a pengére(ezzel is kihangsúlyozva a mintázatot). A nyelet mahagóniból csináltam melyet vörösréz szegecsekkel és kétkomponensű ragasztóval rögzítettem . Mivel a maratott pengére kevés sikerrel tudtam volna még a logómat is rámaratni, így a nyélbe ütöttem bele egy speckó kis beütő szerszámmal, amit a napokban csináltam. Végezetül azt hiszem az összkép egész tűrhetőre sikeredett (szerintem), és nem fenyeget az egysíkúság veszélye :) Képek
itt.
