Tervek nélkül fogtam bele a Zsinóros készítésébe, csak szabad kézzel felrajzoltam az anyagra, ami most egy elkopott leselejtezett fűrészkorong . Olyan kést akartam csinálni amihez hasonló nincs a már meglévő halefjaim között. Aránylag rövid idő alatt végeztem vele, minél jobban haladtam , annál inkább siettem(siettettem ) a következő fázist, nagyon kíváncsi voltam már a "késztermékre"...pörögtem nagyon ...kivágtam-köszörültem-csiszoltam-fúrtam... hja fúrás külön kihívást jelentett, bazi kemény anyag a fűrész...sima fémfúróval csak "fényesítettem", kiköszörűltem egy vídiás falfúrót fémre, az vitte mint a vajat. Sajnos gép hiányában még mindíg nemtudok igazán szép polirozott felületet csinálni, pedig ezen a késen voltak elég mély karcok, amiket még fűrész korában szerzett :) eszembe jutott valami : a körkörös csiszolás frankón elrejti a karcokat. Állványos fúró + egy nagyobb facsavar+ egy kis csiszolóvászon amit a csavar fejére ragasztottam, több-kevesebb sikerrel szabályosnak kinéző csiszolást produkáltam. A zsinór egyszerű fehér fűnyíró berántó zsinór volt, de szürkére festettem.
Képek itt..
