15-16 éves lehettem mikor az egyik ismerősöm kint dolgozott Tengizben (Kazaksztán), szabadnapjain "skorpió vadászattal" ütötte el az időt...Na ebből a vadász zsákmányból kaptam egyet én is , kis vörös skorpió, műgyantába öntve, sok-sok évig őrizgettem, de most végre megtaláltam a méltó helyét. A kés melynek a nyelébe "aplikáltam" a skorpiót, elég méretes darab lett (33cm, ebből a penge 19cm). A penge megint HSS lapból készült, a nyél iroko pácolva,a penge közepén terepminta szerü maratás fut végig . A legnehezebb feladat a nagyméretű penge polírozása volt, sajna se komoly csiszológépem, se igazi polirgépem nincs ,így csiszolás után vizes polírpapírral kézzel csiszolom a pengét. A polírozást 400-as vízpapírral kezdem és 2000-s papírral felyezem be, a végső polírozást az általam polírgépnek titulált masinámon( mosógépmotoron egy vastag filckorong) végzem némi fémtisztító paszta bevonásával. A lényeg hogy mire számomra elfogadható fényűvé és karcmentessé varázsolom a pengét, az ujjaimról rendesen eltűnik az ujjlenyomat a sok kézi polírozástól, de hát szegény ember vízzel főz és kézzel políroz :) Képek
itt.
