Vadászkiállítás

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy amatőr késfabrikátor aki megtudta, hogy  kicsiny kis falujában vadászkiállítás lesz. Gondolt egyet magában, és megkereste a szervezőket... lényeg a lényeg, kaptam egy asztalkát a sarokban ahova kiállíthattam szerény kis (saját gyártmányú) késgyűjteményem "vadászosabb" darabjait. Csináltam gyorsan egy-két késtartó állványt és levittem kilenc kést. Eléggé eltörpültek a rengeteg trófea között, de legnagyobb megelégedésemre sok ember (köztük számos vadász is) érdeklődéssel időzött az asztalkám elött :)  Képek itt.

Csonthéjas

Itt az ősz, beértek a csonthéjasok, így van ez az én műhelyemben is :) most egy a kishazánkban oly kedvelt fazonú vadászkést készítettem. A pengéhez magas Wolhram tartalmú acélt ( W18Cr4V) használtam , mivel a kést főként nyúzásra fogják használni, és ez az acél igen jól tartja az élét, igaz nem rozsdamentes de ha napi használatban van, nem fog rozsdásodni. A nyélhez (markolathéjhoz) szarvasagancsot használtam, melyet egy vadász cimborámtól kaptam. A pengét elöször fényesre políroztam, majd az él felett savval mattítottam meg diszítés gyanánt :)  A szegecshelyeket most is csak vídiás fúró segítségével sikerült kifúrni (kiszenvedni) ,ezekbe kerültek az 5mm átmérőlyű rozsdamentes szegecsek. Képek itt.

Tengizi skorpió

15-16 éves lehettem mikor az egyik ismerősöm kint dolgozott Tengizben (Kazaksztán), szabadnapjain "skorpió vadászattal" ütötte el az időt...Na ebből a  vadász zsákmányból kaptam egyet én is , kis vörös skorpió, műgyantába öntve, sok-sok évig őrizgettem, de most végre megtaláltam a méltó helyét. A kés melynek a nyelébe "aplikáltam" a skorpiót, elég méretes darab lett (33cm, ebből a penge 19cm). A penge megint HSS lapból készült, a nyél iroko pácolva,a penge közepén terepminta szerü maratás fut végig . A legnehezebb feladat a nagyméretű penge polírozása volt, sajna se komoly csiszológépem, se igazi polirgépem  nincs ,így csiszolás után vizes polírpapírral kézzel csiszolom a pengét. A polírozást 400-as vízpapírral kezdem és 2000-s papírral felyezem be, a végső polírozást az általam polírgépnek titulált masinámon( mosógépmotoron egy vastag filckorong) végzem némi fémtisztító paszta bevonásával. A lényeg hogy mire számomra elfogadható fényűvé és karcmentessé varázsolom a pengét, az ujjaimról rendesen eltűnik az ujjlenyomat  a sok kézi polírozástól, de hát szegény ember vízzel főz és kézzel políroz :) Képek itt.

Megint egy Farkas.

Itt a "Farkas" sorozat legújabb és egyben legnagyobb tagja, annyira megtetszett a nyúzó(k) formája, hogy eldöntöttem csinálok egy "nagy testvért". Igyekeztem olyan kést csinálni ami formailag és funkcionálisan is hasonlít az előző két késhez. Pengeanyagnak ismét HSS fűrészlapot használtam , a nyél irokóból készült, és a jól bevált maratott minta is rá került. A másik két késhez képest ez igen nagynak tűnik (teljes méret 26cm), és formailag elöszőr egy KUKRI jut róla az eszembe. Rövid tesztnek is alávetettem, kicsit "orrnehézre" sikeredett, de ez a tulajdonsága teszi alkalmassá arra, hogy egy suhintással átvágjunk vele akár 2-3 cm vastag ágakat. Na a lényeg, hogy leteszteltem, kint az udvaron álló diófát vettem vele célba, egy hüvelykujj vastagságú ág amúgy is rossz irányba nőt :) az első jólirányzott vágással megszabadítottam a fát a "felesleges kinövésétől"...aztán több suhintással ( kb: 50 :) apró forgácsot csináltam belőle.
Képek itt.

Indián

Egy olyan kést szeretnék most bemutatni, ami már közel 20 éve megvan. A napokban megint a kezembe került, kivettem a tokjából és megláttam hogy az egész pengét kiütötte a rozsda (legalább 5 éve ki sem vettem belőle). Sajnáltam nagyon, ezért nekiálltam  a "felújításnak", kicsit alakítottam is a pengén mert nagyon hasas (íves) volt a pengéje és így nem igazán lehetett pl. szeletelni vele.Tehát kissebbre vettem a penge ívét és újra csiszoltam, políroztam az egészet beleértve a nyél réz szegecseit is. A széles penge színte kínálta magát ,hogy valamivel díszítsem...hosszas agyalás után több verzió is eszembe jutott. Mivel nem hasonlít sem vadász , se taktikai késre, az indiánfejre esett a választásom (bár nemtudom láttak e az indiánok dámszarvast agancsot, amiből a nyél készült..). A mintát először egy papírra rajzoltam, majd a leragasztott pengére indigóztam, ezután következett a legnehezebb ( legtökölősebb ) része, a kivágás, kb 2 óra "szemmeresztgetés" után kivágtam a kirajzolt részeket. A maratás 5-6 percig tartott, ennyi idő elég , hogy a minta 2-3 tized mélyre maródjon az anyagba. Folyóvízes öblítés után következett a minta kitisztítása-fényesítése, még egy utolsó polírozás plussz élezés, és kész . Ennyi év után igazán kijárt neki a felújítás, és azthiszem sokkal szebb lett mint újkorában volt. Képek itt.

Bear, az én medvém

Pár éve őrizgettem már egy vastagabb(6mm) gyorsacél darabkát, a napokban megint a kezembe került...A vastagsága miatt úgy döntöttem, hogy valami "túlélős" Bear Grylls féle kést csinálok belőle. A kivágással és az él kialakításával nem volt igazán gondom, de a szegecshelyek kifúrásához ki kellett lágyítanom,ami külön jót tett a pengének, mert igy nem olyan rideg és törékeny. A nyél fehér kőrisből,a kézvédő alumíniumból készült. A tesztelés még hátravan, de az éltartóssága miatt nem aggódom. Képek:itt.

Farkas Kölyök

  Itt a második nyúzó, ill. nyúzócska. Annyira megtetszett az első ,hogy gondoltam csinálok egy utcai (8cm alatti pengehossz) változatot, amit bátran hordhatok magammal. A pengeanyag ugyanaz mint a nagynál (HSS fűrészlap) , a forma is hasonló, a nyél cseresznyefából készült, bár ez a pácolás miatt nem igazán felismerhető :(  Kis mérete ellenére nagyon kézbeillőre sikeredett, még ezzel sem nyúztam, de akik eddíg látták (tapogattál:) elismerően bólogattak . Végül a polirozás után belemartam a már jól bevált farkas mancs lenyomatot, hogy még jobban hasonlítson a nagy "testvérére". Képek itt.