Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy amatőr késfabrikátor aki megtudta, hogy kicsiny kis falujában vadászkiállítás lesz. Gondolt egyet magában, és megkereste a szervezőket... lényeg a lényeg, kaptam egy asztalkát a sarokban ahova kiállíthattam szerény kis (saját gyártmányú) késgyűjteményem "vadászosabb" darabjait. Csináltam gyorsan egy-két késtartó állványt és levittem kilenc kést. Eléggé eltörpültek a rengeteg trófea között, de legnagyobb megelégedésemre sok ember (köztük számos vadász is) érdeklődéssel időzött az asztalkám elött :) Képek itt.
Van aki csak használja, van aki szereti ...és akad olyan is aki csinál magának...
2010. október 21., csütörtök
2010. október 12., kedd
Csonthéjas
Itt az ősz, beértek a csonthéjasok, így van ez az én műhelyemben is :) most egy a kishazánkban oly kedvelt fazonú vadászkést készítettem. A pengéhez magas Wolhram tartalmú acélt ( W18Cr4V) használtam , mivel a kést főként nyúzásra fogják használni, és ez az acél igen jól tartja az élét, igaz nem rozsdamentes de ha napi használatban van, nem fog rozsdásodni. A nyélhez (markolathéjhoz) szarvasagancsot használtam, melyet egy vadász cimborámtól kaptam. A pengét elöször fényesre políroztam, majd az él felett savval mattítottam meg diszítés gyanánt :) A szegecshelyeket most is csak vídiás fúró segítségével sikerült kifúrni (kiszenvedni) ,ezekbe kerültek az 5mm átmérőlyű rozsdamentes szegecsek. Képek itt.
2010. október 6., szerda
Tengizi skorpió
15-16 éves lehettem mikor az egyik ismerősöm kint dolgozott Tengizben (Kazaksztán), szabadnapjain "skorpió vadászattal" ütötte el az időt...Na ebből a vadász zsákmányból kaptam egyet én is , kis vörös skorpió, műgyantába öntve, sok-sok évig őrizgettem, de most végre megtaláltam a méltó helyét. A kés melynek a nyelébe "aplikáltam" a skorpiót, elég méretes darab lett (33cm, ebből a penge 19cm). A penge megint HSS lapból készült, a nyél iroko pácolva,a penge közepén terepminta szerü maratás fut végig . A legnehezebb feladat a nagyméretű penge polírozása volt, sajna se komoly csiszológépem, se igazi polirgépem nincs ,így csiszolás után vizes polírpapírral kézzel csiszolom a pengét. A polírozást 400-as vízpapírral kezdem és 2000-s papírral felyezem be, a végső polírozást az általam polírgépnek titulált masinámon( mosógépmotoron egy vastag filckorong) végzem némi fémtisztító paszta bevonásával. A lényeg hogy mire számomra elfogadható fényűvé és karcmentessé varázsolom a pengét, az ujjaimról rendesen eltűnik az ujjlenyomat a sok kézi polírozástól, de hát szegény ember vízzel főz és kézzel políroz :) Képek itt.
2010. október 1., péntek
Megint egy Farkas.
Itt a "Farkas" sorozat legújabb és egyben legnagyobb tagja, annyira megtetszett a nyúzó(k) formája, hogy eldöntöttem csinálok egy "nagy testvért". Igyekeztem olyan kést csinálni ami formailag és funkcionálisan is hasonlít az előző két késhez. Pengeanyagnak ismét HSS fűrészlapot használtam , a nyél irokóból készült, és a jól bevált maratott minta is rá került. A másik két késhez képest ez igen nagynak tűnik (teljes méret 26cm), és formailag elöszőr egy KUKRI jut róla az eszembe. Rövid tesztnek is alávetettem, kicsit "orrnehézre" sikeredett, de ez a tulajdonsága teszi alkalmassá arra, hogy egy suhintással átvágjunk vele akár 2-3 cm vastag ágakat. Na a lényeg, hogy leteszteltem, kint az udvaron álló diófát vettem vele célba, egy hüvelykujj vastagságú ág amúgy is rossz irányba nőt :) az első jólirányzott vágással megszabadítottam a fát a "felesleges kinövésétől"...aztán több suhintással ( kb: 50 :) apró forgácsot csináltam belőle.
Képek itt.
Képek itt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)